A cég mindent befizetett, nincs mit tovább keresni, pont! – ez volt az első reakciója a szocialista politikusnak az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló testület tanácskozásán, ahol a péti Nitrogénművek hitelére nyújtott állami kezességvállalás ügyében hallgatták meg. Veres János mellett a testület Gráf József egykori agrárminiszter álláspontját is kikérte, aki szerint annak idején nem volt más lehetőség, mint állami segítséget nyújtani a műtrágyagyártó cégnek, mégpedig a hazai agrárium érdekében.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos elmondta: egy hónappal ezelőtt ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen a péti Nitrogénművek Zrt. hitelére nyújtott állami kezességvállalás miatt. Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2009 januárjában vállalt garanciát a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által folyósított 23,5 milliárd forintos hitelre.
Erről – mondta az elszámoltatási biztos – két kormányhatározat született, az egyik 2008. december 20-án, és igen szigorú feltételekhez kötötte a hitelnyújtást, a másik pedig 2009. január 23-án, és a cég számára már jelentősen könnyített kikötéseket tartalmazott. Veres János ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a cég már egy korábbi hitele miatt, fedezetként ajánlotta fel az államnak ingatlanjait, ezért nem volt szükség újabb fedezetre. A meghallgatott miniszterek nem tudtak érdemben reagálni Budai Gyula azon felvetésére sem, hogy az MFB még a második kormányhatározat előtt döntött a hitelöszszegről és azt át is utalta a cégnek. A biztos jelezte, hogy a gyár támogatását az Európai Bizottság is kivizsgálta, és jogellenes állami támogatásnak minősítette.
Az ügy háttere az, hogy a leggazdagabb hazai üzletemberek között említett Bige László cégbirodalma, az évi százmilliárd forint feletti forgalmú Bige-csoport 2008. októberben leállította a tulajdonában lévő Nitrogénművek Zrt. termelését. A cégvezető ezt akkor azzal indokolta, a társaságot finanszírozó OTP Bank zárolta a cég forgóeszközszámláit, és már nem újította meg a kifutó forgóeszközhiteleket. A gyártás újraindult ugyan, de csak miután Bige László cége hozzájutott az államilag garantált hitelekhez. Idén szeptember elején az üzletember egyik laptársunknak már úgy nyilatkozott, ők nem is akarták ezt a hitelt, sőt tiltakoztak ellene. Ekkor jelentette be azt is, hogy az állami garanciával érintett összeget egyben visszafizette az állami banknak.
Értesülésünk szerint Bige László azért változtatta meg az MFB-hitellel kapcsolatos magatartását, mert egyre kellemetlenebbnek találta az állami pénzintézethez fűződő viszonyát. A bank ugyanis belelátott a Nitrogénművek lapjaiba – mivel két tagot delegálhatott a hitelekért cserébe a cég igazgatóságába –, ami a kormányváltás után zavarni kezdte a tulajdonost. Tehát a szocialista hálózathoz kötődő nagyvállalkozó feltételezhetően az MFB embereitől szeretett volna megszabadulni, és ezért fizethette vissza a teljes fennmaradt adósságot; a Magyar Nemzet információja szerint nyolcmilliárd forintot és 34,1 millió eurót. Emellett kifizették az Európai Bizottság által tiltott támogatás miatt megkövetelt 340 ezer eurót is. A nagy összegű tranzakció miatt az MFB pénzmosás gyanújával tett feljelentést.
Napi balfék: Zelenszkij akcióban