Az államtitkár elmondta: az új kárenyhítési rendszer kétpilléres lenne, amelyben – a mostanitól eltérően – nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási anomáliák miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosítótársaságokkal is. Emellett a finanszírozásra is több pénz jutna, mint most. A mostani 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten a számítások szerint megduplázódna, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehetne majd kockázatkezelésre fordítani.
Az államtitkár a részleteket ismertetve elmondta: az új kockázatkezelési rendszer legnagyobb újdonsága, hogy a jövő évtől – várhatóan, az Országgyűlés döntésétől függően – a biztosítótársaságok is bekapcsolódnak a magyar növénytermesztés kárenyhítési rendszerének finanszírozásába. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelők az eddiginél kevésbé lesznek kiszolgáltatva az időjárás okozta károknak, mivel önmaguk is gondoskodhatnak anyagi biztonságuk növeléséről, ha biztosítást kötnek.
Így amennyiben a kárenyhítés „mindkét lábát” igénybe veszik, a legkedvezőbb esetben – az unió által engedélyezett – 80 százalékát kaphatják meg tényleges káruknak. Ennél nagyobb kárenyhítési mértéket az unió nem hagy jóvá.
A biztosítás díját a kétpilléres biztosítási konstrukció első pillére esetében az állam 65 százalékos mértékben támogatja. Azaz a számítások szerint a legfontosabb szántóföldi növények, valamint az alma és a borszőlő esetében – a mintegy átlagosan 6000 forintos hektáronkénti díjból – várhatóan 4000 forintot térít majd a biztosítóknak. Így a gazdálkodók az államnak fizetett hektáronkénti 1000 forinttal együtt 3000 forintért kaphatják meg az elérhető teljes biztonságot – jelezte Czerván György. Hozzátette:a „biztosítási láb” második pillérében – az első pillérében szereplő kilenc szántóföldi növényen, az almán és borszőlőn kívül – mintegy 39 növény szerepel még.
Az államtitkár közölte: a kockázatközösségben való részvétel minden termelő számára kötelező, aki területalapú támogatásban részesül. Emellett lehetőség van önkéntes csatlakozásra is. A rendszernek azonban legalább három évig folyamatosan tagjának kell lenni ahhoz, hogy a kárenyhítésből részesülhessen.
A gazdálkodók most a szántóföldi növények után hektáronként 800 forintot, az ültetvények után pedig hektáronként 2000 forintot fizetnek. Január 1-től ez a díj szántóföldi növényeknél 1000 forintra, ültetvények esetében 3000 forintra változna. Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: a biztosítási díjak támogatására az állam éves szinten most 2,6-2,7 milliárd forintot fordítana.
