Az elemzők 2007. évre 8 százalék körüli drágulást várnak, decemberre pedig 7,2 százalékot. A maginfláció decemberben 0,6 százalék, 12 havi összehasonlításban 4,8 százalék volt. Az éves átlagos alapdrágulás 5,3 százalékot tett ki.
A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított éves átlagos áremelkedés 2007-ben 10,7 százalék, decemberben a 12 havi index 9,4 százalék, a havi árnövekedés 0,4 százalék volt. Novemberben egy hónap alatt 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. 2006-ban az éves átlagos infláció 3,9 százalék volt, decemberben 6,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2005 decemberében és 0,1 százalékkal nőttek 2006 novemberéhez képest.
A KSH közlése szerint a 2006 decemberében mért 6,5 százalékról az áremelkedés tizenkét havi üteme 2007. januárra 7,8 százalék, márciusra 9 százalékra gyorsult, meghatározóan az év eleji hatósági árváltozások miatt. A tizenkét havi árváltozás szeptemberben volt a legalacsonyabb, 6,4 százalék. 2007 októberétől újra gyorsult az áremelkedés üteme, elsősorban az élelmiszerek és járműüzemanyagok jelentős drágulása miatt. 2007-ben a legnagyobb mértékben a háztartási energia árai emelkedtek, mégpedig 24,6 százalékkal. Átlag felett, 11,5 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.
A szolgáltatások 7,4 százalékos, a szeszes italok, dohányáruk 6,7 százalékos, valamint az egyéb cikkek 4 százalékos drágulása átlag alatti volt. A ruházkodási cikkeknél kismértékű, 1 százalékos áremelkedést mértek. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2007-ben, mint az előző évben.
A KSH közlése szerint egy hónap alatt, 2007 novemberéhez képest az élelmiszerek árai 0,8 százalékkal emelkedtek tavaly decemberben. 9,2 százalékkal nőtt az étolaj, 2,8 százalékkal a sajt, 2,4-2,4 százalékkal a péksütemények és a tej, 1,7 százalékkal a tojás, valamint 1,5 százalékkal a sertészsiradék ára. Egy hónap alatt viszont 1,5 százalékkal olcsóbb lett a sertéshús. Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 1 százalékkal drágultak.
Az átlagot meghaladó mértékben, 0,7 százalékkal emelkedtek az egyéb cikkek árai, ezen belül a járművek üzemanyagárai 2 százalékkal nőttek. Az átlagosnál alacsonyabb mértékben, 0,2-0,2 százalékkal nőtt az ára a szeszes italoknak, dohányáruknak, háztartási energiának, 0,1 százalékkal pedig a szolgáltatásoknak. A ruházkodási cikkek árai összességükben nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. 2006 decemberéhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12 százalékkal emelkedtek.
Ezen belül jelentősen, 56,4 százalékkal drágult a liszt, 40,2 százalékkal az étolaj, 22 százalékkal a kenyér, 21,3 százalékkal a száraztészta, 21-21 százalékkal az idényáras élelmiszerek és a tojás, 20,8 százalékkal a péksütemények, valamint 16,9 százalékkal a baromfihús. A főbb kiadási csoportok közül a legnagyobb mértékben, 12,5 százalékkal a háztartási energia árai nőttek. Ezen belül a távfűtés 31,3 százalékkal, a vezetékes gáz ára 17,8 százalékkal lett drágább. Átlag felett, 7,7 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járművek üzemanyagárai 13 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk 5,3 százalékos, valamint a szolgáltatások 6,8 százalékos árnövekedése átlag alatti volt. A ruházkodási cikkek kis mértékben, 0,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek körében, 1,6 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.
„A kormány nem tett határozott lépéseket a pénzromlás csökkentése érdekében”
A KSH adataira a Fidesz közleményében így reagált: a forint értéke az elmúlt évben drámai mértékben, 8 százalékkal csökkent, ez majdnem a duplája az uniós átlagnak. „Az elszabadult infláció okai az élelmiszer-, valamint az energiaárak jelentős drágulása mellett a kormány drasztikus adóemelése és alkalmatlan gazdaságpolitikája, melyet a gazdaság szereplői kockázati felárral ellensúlyoznak” – olvasható Mádi László sajtóközleményében. A fideszes országgyűlési képviselő szerint a Pénzügyminisztérium rendre százmilliárd forintnyi nagyságrendben téved előrejelzéseiben, a törvénybe iktatott éves költségvetési tervekben. Mádi úgy véli, a kormány nem tett határozott lépéseket a pénzromlás csökkentése érdekében, noha tisztában volt vele, hogy az a legnehezebb körülmények között élőket, a nagycsaládosokat és a nyugdíjasokat sújtja a legnagyobb mértékben.
(MTI)
Lengyelország
A varsói külügy a Vatikánnál tiltakozott két lengyel püspök miatt
