Pénzhiány: nem kapnak kiegészítő normatívát az egyházi kórházak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Komoly gondot jelent, hogy az egyházi intézmények által fenntartott kórházak nem kapnak az államtól kiegészítő normatívát költségvetésükhöz - mondta Trombitás Zoltán, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója.

MNO
2008. 01. 27. 9:57

Az országos feladatkörrel rendelkező kórház 25 krónikus ágyát javarészt rehabilitációs ideggyógyászati osztály létrehozására fordítják. Ennek ünnepélyes átadására februárban kerül sor, noha a részleg már üzemel. A kórházban jelentős a járóbeteg-ellátás is – tette hozzá. Velkey György szerint a teljesítményvolumen állami korlátozása miatt mintegy 90 millió forinttól estek el 2007-ben, ugyanis a kormányzat maximalizálta az ellátandó feladatok OEP-finanszírozását. A másik probléma, hogy a gyermekgyógyászatban az egyes humán betegségcsoportok (hbcs) után fizetett állami pénz alacsonyabb a felnőttek kategóriáinál, emiatt a beteg gyerekek ellátása alulfinanszírozottá vált.

Beszámolója szerint költségvetésük másik problémája, hogy az egyházi egészségügy az amortizáció pótlására, és gépműszer-ellátásra nem kap közpénzeket, így az egyházi kórházak hátrányba kerültek az önkormányzatiakhoz és államiakhoz képest. A kórházigazgató ismertetése szerint az 1,2 milliárdos összköltségvetésükből az egyház és a kórház alapítványa öt-öt százalékban járul hozzá, a fennmaradó 90 százalék jelenti az OEP-finanszírozást. Alapítványuk a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásaiból támogatja a kórházat. A Bethesda Gyermekkórház 2007-ben váratlan segítséget is kapott: két cég 120 millió forintos felajánlásának köszönhetően 150 millió forint értékű új telefonos és számítógépes rendszert alakítottak ki – mondta.

Deutsch Zsuzsanna orvos igazgató tájékoztatása szerint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) fenntartásában lévő szeretetkórház 378 OEP által finanszírozott ágyából 40 aktív, amelyeket belgyógyászati kezelésre használnak, a többit krónikus betegségek kezelésének szolgálatába állítják. Ambuláns kezeléseik az orvostudomány szinte minden ágára kiterjednek. Az 1911-ben alapított, 11 főállású orvossal dolgozó kórház egy része mindvégig tulajdonukban maradt, másik részét 1993-ban kapták vissza az államtól, amit újjáépítettek, kibővítettek.

A mintegy 15 évvel ezelőtt megnyílt részleg külföldi adományokból, zsidó szervezetek, illetve a magyar állam támogatásával jött létre – közölte. Elmondása szerint az intézmény eredeti, elsődleges feladata a holokausztot túlélő zsidó emberek, illetve a Jad Vasem-kitüntetettek gyógyítása, ápolása, de felekezeti hovatartozástól függetlenül fogadnak betegeket. Deutsch Zsuzsanna elmondta: a kórház egyik speciális belgyógyászati szakterülete a geriátria, az időskorúak gyógyítása és gondozása, több alkalmazottuk tagja a Magyar Gerontológiai Társaságnak. Fejlesztési terveikben elsősorban a szakmai minimumfeltétel-rendszer törvényben előírt megvalósítása szerepel.

Törekednek a szociális munkások, önkéntesek bevonására a napi munkába, valamint külföldi szakemberekkel, kórházakkal történő tapasztalatcserékre – tette hozzá. A kórház költségvetése 2007-ben meghaladta az egymilliárd forintot, amelynek mintegy 84 százaléka OEP-finanszírozás volt, a többit adományokból és pályázatokból szerezték be. A kórház alapítványa 3,7 millió forintot kapott az adózók egyszázalékos felajánlásaiból, amely magasabb összeg, mint az előző években – mondta. A kórházban zsinagóga működik, péntek este és szombat reggel tartanak istentiszteletet.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.