Főként budapesti befektetők által megbízott ügyvédek járják az ország településeit azért, hogy aki hajlik ajánlatuk elfogadására, annak csereszerződéses ügylettel megvegyék a földjét. Bár a szakmai szervezetek évek óta kérik a kormányt a földtörvényben rejtett kiskapu megszüntetésére, a csereszerződés lehetőségével élve az elmúlt két-három évben egyre többen jutottak termőföldhöz. Lapunk tavalyi cikke nyomán sem történt semmi, bár mint rámutattunk, a földhivatalok vezetőinek elmondásából az derült ki, hogy 2004 óta több ezer ilyen szerződést kötöttek, amivel komoly termőföldbirtokokhoz jutottak. Extrém esetekben egy-két disznót, focilabdát, esetleg takarmányt adnak a földért cserébe, legalábbis a szerződés szerint, hiszen a tulaj nyilván pénzért adja el földjét.
A földtörvényben rejlő kiskapu azért került ismét előtérbe, mert a napokban több Somogy megyei polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy strómanok szervezetten járják településeiket, s csereszerződésekkel osztatlan közös tulajdonú földterületekbe vásárolják be magukat. Lakos János, Tengőd polgármestere szerint a környéken ilyen módon már mintegy 600 hektárnyi termőföldet vásároltak fel. Mint mondta, a folyamat felerősödését tavaly ősszel érzékelték, amikor egy helyi részvénytársaság, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. egy hónapon belül kétszer cserélt gazdát. A zrt. ugyanis a környéken mintegy kétezer hektár földet bérelt. A polgármester nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egyszerű piacszerzési céllal próbálják szó szerint kihúzni a talajt a társaság alól, mint ahogy azt sem, hogy egyszerű spekulációs céllal zajlanak a felvásárlások. Lakos János elmondta, hogy a helyiek akkor rémültek meg, amikor tudomásukra jutott, hogy többen is színes televíziókért adtak túl az osztatlan közös területen lévő földrészletükön, mivel így több tulajdonos megélhetése is veszélybe került, mégpedig azoké, akik továbbra is gazdálkodnának földjeiken, s ehhez az elmúlt években különböző beruházásokat is végrehajtottak. Véleménye szerint mindez a törvényi kiskapun kívül azért is megtörténhet, mert olyannyira elszegényítették a vidéki népességet, hogy már nem tud ellenállni annak a mintegy hétszázezer–egymillió forintos összegnek, amit hektáronként felajánlanak földjéért.
Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) ügyvezető igazgatója elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar földtörvényben ugyan vannak szabályozók és szabályok, de ezek az ugyanebben a törvényben meglévő kiskapu miatt egyáltalán nem érvényesíthetők. Rávilágított: a csereszerződés alapján történő földszerzés megakadályozására a helyben lakó gazdálkodóknak nincs eszközük, hiszen ha a föld ilyen konstrukcióban cserél gazdát, akkor a tulajdonszerzést nem kell a polgármesteri hivatalokban kifüggeszteni, s a földtörvényben megfogalmazott elővásárlási jogok sem érvényesülnek. – Mindezt – tette hozzá – a Magosz már mintegy négy éve jelzi a kabinetnek, kérve a kiskapu bezárását. Ezért véleménye szerint az agrárkormányzatnak óriási a felelőssége abban, hogy az utóbbi években nem tette meg az elvárható intézkedéseket, s e lehetőséggel élve több ezer hektár földhöz jutottak spekulánsok. A spekulációs cél teljesen nyilvánvaló, hiszen az élelmiszer-alapanyagok drasztikus áremelkedése és a világon tapasztalt élelmiszerhiány miatt a termőföld egyre nagyobb értéket képvisel. Ezt is évek óta jelzik a szakértők, legutóbb éppen Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke mutatott rá egy napokban lezajlott konferencián arra, hogy a föld lassan éppen olyan értékes lesz, mint az elfogyóban lévő kőolaj. Ez nyilván a spekulánsok érdeklődését is felkeltette, olyanynyira, hogy egyes hírek szerint már befektetési alapok is létrejönnek a kelet-európai jó minőségű földekre.
A Financial Times gazdasági napilap egyik cikkében éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszer-kereslet megugrását kísérő földáremelkedések hatására mind több befektetési alap jön létre kifejezetten termőföldterületek felvásárlására. A lapnak nyilatkozó egyik legnagyobb angol ingatlanforgalmazó cég, a Knight Frank szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetési alapok különösen Kelet-Európában keresnek olcsó földeket, ami az egykori szovjet térségben hajtja fel az árakat. Hazánkban erről még elvileg nem lehet szó, hiszen termőföldet a törvény szerint csak magánszemélyek vásárolhatnak, ám többek közt a fent jelzett módszerekkel már több ezer hektárnyi terület kerülhetett spekulánsok kezébe, akik csak a földpiac előreláthatóan 2011-ben történő megnyitására várnak. Ez oly mértékben felhajthatja az árakat, hogy azt követően a hazai, tőkehiányos, helyben lakó gazdálkodóknak esélyük sem lesz bővíteni gazdaságukat.
Dénes Zoltán
