A Fővárosi Bíróság 2008. június 6-án hozott jogerős ítéletével megsemmisítette a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt szabadkai Kiss házaspár ügyében kiállított nemleges állampolgársági bizonyítványt, egyúttal új eljárásra és ötvenezer forint perköltség megfizetésére kötelezte az igazságügyi és rendészeti miniszter az alperest – olvasható a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján. Az indok hatásköri hiba: a hivatal anélkül járt el önállóan az ügyben, hogy hatáskörét jogszabály megállapította volna.
Az ítélet tehát nem a magyar felperesek állampolgárságának fennállását, hanem az állampolgárságuk elvesztését megállapító okirat érvénytelenségét állapította meg. Mint írják, a magyar állampolgárság kérdésében ezért érdemben nem is tudott állást foglalni a bíróság, erre csak azt követően lesz mód, ha szabályszerűen kiadott bizonyítvány képezi a per tárgyát. A Kiss házaspár kálváriája és küzdelme tehát folytatódik. Három további, délvidéki magyarok által indított hasonló próbaperben is ugyanilyen döntés várható idén szeptemberben.
Mint ismert, Kiss L. és Kiss E., egy szabadkai magyar házaspár 2005. októberében indított közigazgatási pert a belügyminiszter, és a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen azért, mert esetükben azt állapították meg, hogy ők magyar állampolgárságukat 1945-ben elvesztették. Magyar állampolgárságuk fennállását megállapító állampolgársági bizonyítvány kiadása helyett a kérelemre válaszul a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal csupán egy tájékoztató levelet küldött, amely azonban a bíróság értékelése szerint nemleges tartalmú állampolgársági bizonyítványnak minősült, így bírósági felülvizsgálatára lehetőség volt.
A Magyarok Világszövetsége a Nemzeti Jogvédő Alapítványt kérte fel a házaspár és további négy délvidéki magyar jogi képviseletére. 2005-ben Gaudi-Nagy Tamás mutatott rá tanulmányában arra, hogy az 1945-ben a terület-visszacsatolásokhoz kapcsolódó jogszabályok hatályon kívül helyezésével, az ismét elszakításra került területeken élő magyar állampolgárok magyar állampolgársága nem szűnt meg – olvasható. Szerinte később pedig már nem született olyan jogszabályi rendelkezés, amely őket megfosztotta volna a magyar állampolgárságtól, kettős állampolgárságot kizáró államközi egyezmény sem került megkötésre Magyarország és Jugoszlávia között, ezért az 1941-ben visszatért délvidéki területeken élő magyarok és leszármazottaik, ma is magyar állampolgárnak tekintendők. A felperesek keresetüket erre alapozva terjesztették elő , de arra is hivatkoztak, hogy eljárási jogszabálysértés történt, mivel belügyminiszter számára jogszabály nem tette lehetővé, hogy az állampolgársági bizonyítvány kiadásának jogkörét más szervezetre delegálja.
A perben négy tárgyalás és számos eljárásjogi akadály felmerülése után született a mostani ítélet.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
