Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője május 14-én leszögezte: az üzemanyagok árát piaci folyamatok befolyásolják, s a tárca nem tervezi a beavatkozást. Ekkor azt is kijelentette: korábban a magyar kormány többször is beavatkozott az üzemanyagok árába, árcsökkentő lépéseket hajtott végre, azóta azonban az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN 2005-ben Manchesterben elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a kormányok ilyen helyzetekben az adótartalom változtatásával ne avatkozzanak bele a folyamatokba. A magyar kormány pedig ehhez tartja magát.
A tárca korábbi nyilatkozatai ellenére a kormány mégis az Európai Bizottsághoz fordult, úgynevezett derogációt kérve, hogy csökkenteni lehessen az üzemanyagok jövedéki adóját. A testület azonban továbbra sem ért egyet az adócsökkentéssel – mondta Kovács László adóügyi biztos pénteken. A beadvány csütörtökön érkezett meg az EU adózás és vámunió főigazgatóságára (TAXUD).
Magyarország azt kérte, hogy a 2003-ban uniós szinten befagyasztott mérték alá vihesse le az üzemanyag jövedéki adójának mértékét. A testület várhatóan már jövő héten dönt az ügyben és – előreláthatóan – elutasítja a kérelmet – mondta Kovács László.
Jelenleg a magyar jövedéki adó mértéke megegyezik a 2003. január 1-jétől érvényes, az akkori szinten befagyasztott adó mértékével, de magasabb a tizenöt éve változatlan kötelező uniós minimumnál. A kettő közötti különbség Magyarországon literenként körülbelül kilenc forint a gázolaj esetében. A magyar kormány azért kért mentességet, hogy a 2003-ban befagyasztott mérték alá csökkenthesse az adót – tette hozzá az uniós biztos. A kérelmet azért utasítja majd el nagy valószínűség szerint a testület, mert a bizottság és a pénzügyi tanács véleménye is az, hogy az adócsökkentés nem megfelelő eszköz a probléma kezelésére, ezzel ugyanis nem lehet az üzemanyagok árát csökkenteni.
Ha adócsökkentés lenne, akkor az egyre növekvő árak és a közben változatlan fogyasztás egyre több pénzt vonna ki a tagállamok költségvetéséből, és ez a pénz végső soron az olajtermelő országokat gazdagítaná – mutatott rá Kovács László. A magyar beadványtól függetlenül az Európai Bizottság jövő szerdán tárgyal az üzemanyagár-emelésről. Várhatóan négy javaslat kerül az asztalra, így például az, hogy az Európai Unió gyakoroljon nyomást a legnagyobb olajexportáló országokra és a legnagyobb olajcégekre a kitermelés növelése és az ár csökkentése érdekében.
A lehetőségek között van az is, hogy az extraprofitra extraadót vessenek ki. Az is elképzelhető, hogy a növekvő áfabevételből szociális kompenzációt finanszírozzanak – tette hozzá. A növekvő üzemanyagárak ellenére továbbra is napirenden van a gázolaj és a benzin jövedéki adójának egy szintre hozása: a gázolaj minimális jövedéki adóját a benzinéhez igazítanák uniós szinten. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi, körülbelül 300 eurós ezer literenkénti mérték 360 euróra emelkedne a dízel esetében.
Erre egyrészt az infláció, másrészt az „üzemanyag-turizmus” visszaszorítása miatt van szükség – mondta Kovács László. Az uniós biztos elmondta: a heves tüntetések sem változtatták meg a bizottság véleményét az üzemanyagok adójának kérdésében. Ha a bizottság engedne, ennek az lenne a tanulsága, hogy néhány Molotov-koktéllal mindent el lehet intézni. A bizottság szerint az unió érdekeivel ellentétes lenne az üzemanyagok adójának csökkentése – húzta alá.
A fuvarozók az elmúlt hetekben Európa-szerte tüntettek a magas üzemanyagárak miatt. Szerdán az európai halászok Brüsszelbe vonultak, hogy így szerezzenek érvényt követeléseiknek. A 300-400 ember demonstrációja erőszakba torkollott, a tüntetést a rendőrség oszlatta fel. A magyar fuvarozói érdekvédelmi szervezetek egyelőre csak tárgyalnak, az elmúlt hetekben a Pénzügyminisztériummal és a közlekedési minisztériummal is egyeztettek a magas olajárak miatt.
Az MNO megkereste az ügyben a Kormányszóvivő Irodát, kérdéseinkre későbbre ígértek választ.
(MTI/MNO)
origo.hu
Kiderült, hogyan szivároghatott ki a Tisza-lista: egyszerűen elbaltázták
