Nem habzik tovább? Elindult a Rába-Survey

Kóthay László vízügyi szakállamtitkár és Wilfried Schimon, az Osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi vezetője az ausztriai Gleisdorfban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elindult az első közös vízminőségi hossz-szelvényvizsgálat a Rábán.

MNO
2008. 06. 30. 10:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vizsgálat célja, hogy a Rába mentén működő valamennyi szennyvízkibocsátó, ipari üzem, illetve kommunális szennyvíztisztító szennyezőanyag-kibocsátását felmérjék. A magyar kezdeményezésre megvalósuló, a Rába teljes 283 kilométeres hosszára kiterjedő „Rába-Survey” vízminőség-vizsgálat 10 napig tart, a 25 helyszínről begyűjtött 100 mintán végzett 6400 vizsgálat eredménye szeptember végére várható.

Kóthay László vízügyi szakállamtitkár elmondta, hogy a közös mintavétel komoly eredményt jelent a Rába szennyeződésének megszüntetéséért folytatott munkában, hiszen most először végezhetnek méréseket magyar szakemberek a Rába osztrák szakaszán. Ilyen átfogó nemzetközi vizsgálat ez idáig csak a Dunán valósult meg. Hozzátette azonban, hogy a magyar fél továbbra is ragaszkodik az osztrák vállalások szigorú betartatásához, és mindent megtesz a szennyezés megszüntetésére vonatkozó magyar érdekek érvényesítéséért.

A Magyar–Osztrák Vízügyi Bizottság 2008. február 20-i rendkívüli ülésén határozott a „Rába-Survey”, a Rába vízminőségi hossz-szelvényvizsgálatának elvégzéséről. A két ország szakemberei a forrásvidéktől a Dunáig összesen 25 helyen – 15 osztrák, 10 magyar szakaszon – vesznek mintát. Vizsgálják továbbá a Rába mentén működő valamennyi szennyvízkibocsátó, ipari üzem, illetve kommunális szennyvíztisztító terhelését is. A szennyvízmintákból 64 féle szennyezőanyag-komponens koncentrációját határozzák meg. Az eddig vizsgált szennyezőanyag-komponenseken túlmenően speciális szennyezőanyag-koncentrációkat – például az úgynevezett nem ionos és amfoter detergenseket, naftalin-szulfonát formákat, zsírsavakat, habzási potenciált – is meghatároznak a szakemberek.

Kóthay László elmondta, hogy a Rába vízminőségének javításában hazánk már eddig is több fontos eredményt ért el, ilyen például a fürstenfeldi geotermikus erőmű magas sótartalmú termálvíz-bevezetésének leállítása, ami a Rába vízminőségének jelentős javulásához vezet. A végső megoldás azonban csak a bőrgyárak fokozott szennyvíztisztítását biztosító szűrők beépítése és üzembe helyezése után, azaz 2009. év végére várható. Addig is szükséges azonban az ismereteink bővítése, a habzási jelenség okainak, a vízminőségváltozás okozóinak feltárása. A „Rába-Survey” elvégzése rendkívül jelentős lépés a Rába aktuális vízállapotának értékelésében, valamint a folyót terhelő tisztított szennyvíz bevezetéseinek folyóra gyakorolt hatásának elemzésében – áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóirodájának közleményében.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.