Veres: Nincs ok a jegybanki alapkamat további emelésére

Veres János szerint nincs ok a jegybanki alapkamat további emelésére, Magyarország számára nem járható út az inflációs cél emelése.

A pénzügyminiszter azzal kapcsolatban beszélt erről szerdán, hogy az erősödő forint gondok elé állít számos magyar vállalkozást és megkezdődött az egyeztetés az inflációs célról a pénzügyi tárca és a jegybank között.

A múlt héten a forint 230/euró rekord magas szintre erősödött a lengyel zlotyval és a cseh koronával együtt a magas kamatok hatására, és amiatt, hogy miután februárban eltörölték a forintárfolyam euróval szembeni sávos rögzítését, a forint áttört több fontos ellenállási pontot is – jegyezte meg a hírügynökség. Veres szerint az elmúlt hónapban a forint túl sokat és túl gyorsan erősödött, ami igen sok magyar cégnek hátrányos. Felmerül a kérés, hogy van-e ok, hogy ilyen körülmények között felmerüljön bárkiben a kamatemelés kérdése. Ma nem tudnék megnevezni egyetlen okot sem – mondta a pénzügyminiszter.

Veres emlékeztetett arra, hogy a jegybank és a kormány között megkezdődtek az egyeztetések a 3 százalékos közép távú inflációs célról. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy az egyeztetések még a korai szakaszban vannak, Magyarország azonban nem kíván Törökország útjára lépni, amely a múlt hónapban fölfelé módosította inflációs céljait. „Áttekintettük más országok tapasztalatait, és van egy figyelmeztető példa közöttük ... Törökország” – mondta Veres, hozzátéve: „Ez nem az az út, amit követni kell.”

Simor: A dezinflációnak költségei vannak

Simor András jegybankelnök szerint a forint erősödése mögött az államháztartási hiány vártnál gyorsabb csökkenése, a sáveltörlésnek is köszönhetően a monetáris politika hitelességének javulása, de olyan bejelentések is állnak, mint a Mercedes-beruházás. A jegybankelnök hírügynökségi újságíróknak pénteken azt mondta: a magyar vállalkozóknak, akik eddig magasabb inflációs környezetben működtek, meg kell szokniuk, hogy a dezinflációnak költségei vannak. Hozzátette: a jegybanknak az a feladata, hogy minél előbb alacsony infláció, majd árstabilitás legyen az országban, ez a legkedvezőbb a nemzetgazdaság számára.

Simor András a PM és a jegybank szakértőinek, akkor még meg nem kezdődött, az inflációs célt érintő egyeztetésével kapcsolatban elmondta: azok a nyilatkozatok, megnyilvánulások, amelyeket eddig a Pénzügyminisztérium részéről hallotta, optimizmusra adnak okot. Az MNB most is úgy gondolja, hogy „pont cél van, ami most 3 százalék, esetleg ehhez képest lehet kialakítani egy sávot, azaz lehet egy sávban is gondolkodni”.

A monetáris tanács legutóbbi, kamatdöntő ülésén a tagok közül hatan támogatták az alapkamat 8,5 százalékos szinten tartását, és négyen, köztük a jegybankelnök szavaztak 25 bázispontos emelésére. Ezzel együtt bár többen sürgették a kamatemelési ciklus lassítását, a tanács továbbra is szükségesnek látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül – derült ki az ülés nyilvános jegyzőkönyvéből. A monetáris tanács a jövő héten hétfőn dönt az alapkamatról.

(MTI)