A roma holokauszt 64. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen részvevők előtt Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke arról beszélt: azokra kell emlékezni, akiket elpusztított az emberiség legbarbárabb eszméje és rezsimje, akiknek azért kellett meghalniuk, mert nem magyarnak, hanem cigánynak születtek. Hozzátette: azért is indokolt az emlékezés, mert ma Magyarországon, az Európai Unió és a NATO tagállamában elsősorban a vidéken élő cigányságot rasszista erőszak fenyegeti, csakúgy, mint 64 évvel ezelőtt. „A mai emlékezés egyben figyelemfelhívás, kiáltás, hogy segítsetek megakadályozni az újfasizmus térhódítását Európában és Magyarországon” – fogalmazott a roma vezető.
Véleménye szerint a romák félelmét tovább erősíti, hogy a szélsőjobboldallal szemben erőtlennek, tehetetlennek mutatkozik a kormányzás, az igazságszolgáltatás, és nincs, vagy eltűnni látszik a határ a szélsőjobboldali uszítás és a demokratikus hatalmi politika között. A rendezvényen felolvasták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levelét, amelyben a kormányfő úgy fogalmazott: „itt az ideje, hogy belássuk: múltunkkal csak közös szembenézéssel számolhatunk el – csakis így leszünk képesek közösen írni a jövőt”.
„Tudjuk, a romákkal szemben táplált előítélet nem szűnt meg a náci uralom bukásával: a hallgatás falai, így az előítéletek is, máig megmaradtak. És ma is vannak újra olyan félkatonai szervezetek, melyek gyűlöletet és félelmet keltenek a cigány emberek között. Megint járják a falvakat, és megint vannak olyan pártok, akik nem gondolják, hogy ezeknek az eszméknek, elveknek és szavaknak és tetteknek egyszer és mindenkorra megálljt kell parancsolni Magyarországon” – írja a kormányfő. A levélben Gyurcsány Ferenc kijelentette: a Magyar Köztársaság minden lehetséges eszközzel megvédi polgárait a rasszista, gyűlölködő és fenyegető újfasiszta alakulatoktól, nem hagyják, hogy bárkit bántódás érjen származása miatt.
Az erős és határozott állami fellépés azonban önmagában nem elég – írja a miniszterelnök. Abban, hogy a gyűlölködők szava végre hatástalan legyen, valamennyi demokratának van feladata. Ezért támogat minden kezdeményezést a gyűlölet, a kirekesztés, az erőszak ellen. „Az európai és a magyar cigányság szenvedésének széles körű megismertetése, a borzalmak közös feldolgozása segíthet az előítéletek leküzdésében, ahogyan az a zsidóságot ért megpróbáltatásokkal történt és történik a mai napig. Ezért joggal reménykedhetünk abban, hogy a vészkorszak történetének hiteles tolmácsolásával csökkenthető a napjainkban is fájó és fenyegető cigányellenesség is” – áll Gyurcsány Ferenc levelében, hangsúlyozva: mindannyiunknak készen kell állnia a szembenézésre és a párbeszédre, amelyet segít annak a közel 100 szakembernek és gyakorló pedagógusnak a találkozása is Budapesten, akik a magyar kormány meghívására kidolgozzák a téma iskolai feldolgozásának lehetőségét. Új módszereket kutatnak, hogy a felnövekvő generációk jobban megismerhessék a rendelkezésre álló dokumentumokból kirajzolódó szomorú igazságot.
Göncz Kinga külügyminiszter azt mondta: a gyűlölet vonul településeken, kíséri a melegfelvonulást, más rendezvényeket, ezért lehet, hogy szigorúbb törvényekre és következetesebb jogalkalmazásra van szükség, de a civil kurázsi fontosságát is hangoztatta. A múltból tanulva, a jövőbe nézve kell emlékeznünk a holokausztra – zárta beszédét a kormány nevében felszólalt szocialista politikus. Jaffry Levine, az Egyesült Államok nagykövetségének képviselője azt mondta: a felelősség nem tűnhet el, a holokauszt történelmi tanulságának erősítenie kell a toleranciát.
Daróczi Ágnes, a Romédia Alapítvány nevében felidézte, hogy éppen 64 évvel ezelőtt egyetlen éjszaka 2987 cigányt végeztek ki a lengyelországi lágerben. A megemlékezés egyik szervezője feltette a kérdést: ha a gazdasági problémák miatt bűnbakká kiáltanak ki egy csoportot, ha meg lehet zavarni, támadni egy felvonulást, felgyújtani egy üzletet, mert zsidó a tulajdonosa, hová jutunk, elég bátrak vagyunk-e nemet mondani a bakancsosok menetelésének, a félelemkeltő megnyilvánulásoknak. „Nincsenek bűnös népek, nemzetek, csak bűnös személyek, cselekedetek. Hiszünk a jogállamiságban, hogy a magyar és a cigány identitás nem fordítható szembe egymással, mert Magyarország a mi hazánk is” – mondta Daróczi Ágnes. A rendezvény végén a köztársasági elnök, a kormány és több minisztérium, valamennyi parlamenti párt, roma önkormányzat és civilszervezet képviselője elhelyezte a megemlékezés koszorúit a parkban 2006-ban felavatott emlékmű előtt, majd közös virrasztást tartottak a háború áldozatainak emlékére.
A mementó Szabó Tamás szobrász és Maurer Klimes Ákos ipari formatervező alkotása, amely a krematórium izzó kemencéjét szimbolizálja. A három méter magas, fekete színű, háromszög alakú gránitoszlop belülről aranyozott. A kőbe vésett vágatokon keresztül egy bronzból mintázott, megnyomorított emberi alak látható a belső térben. A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjjel több mint 3 ezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le a náci katonák.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
