„Ez a törvény állapítja meg a személyek és a jogképességgel felruházott más jogalanyok vagyoni, személyi és családi viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat, az igazságosság, méltányosság, mellérendeltség és egyenjogúság elvei szerint” – így határozza meg az új Ptk. célját a törvényjavaslat első paragrafusa. A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot, amely eddig külön törvényben kapott helyet, a dologi jogot, amely tartalmazza többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait, a kötelmi – szerződésekre vonatkozó általános és különös – rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot. Szeptemberben a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt Draskovics Tibor úgy fogalmazott: „bizonyos értelemben a rendszerváltás befejezése lesz az új Ptk. elfogadása (...) a polgári jogviszonyok szabályozásában”. A miniszter szerint a legfontosabb, hogy az új Ptk. „a mainál egyértelműbben juttatja kifejezésre az ember, a polgár autonómiáját, személyiségének és tulajdonának védelmét, szorítja az államot arra a körre, ahol az állam jelenléte, cselekvése valóban indokolt”.
Az akkori bizottsági ülésen a Fidesz és a KDNP jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja többek között a javaslat gyűlöletbeszédre és bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó részét, amely szerintük alkotmányossági aggályokat vet fel. Vékás Lajos akadémikus, a kodifikációs főbizottság vezetője korábban elmondta: a jelenleg hatályos Ptk. 1953 és 1959 között készült, nemzetközi viszonylatban nem számít réginek. A francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz. Ugyanakkor az említett országokban nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval. A régi Ptk.-t több mint százszor módosították, az új, mintegy 1200 paragrafusból álló kódex a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz.
Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára korábban elmondta: az új Ptk. tervezete az üzleti élet jogát tekintve rugalmasabb, a versenyképességet elősegítő szabályokat tartalmaz. A sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos elképzelésekről kifejtette: a tervezet egyértelművé teszi, hogy ha hivatalos, nyilvános eseményről tudósít a sajtó, és megjelöli a forrást, idézi az elhangzottakat, akkor nem vonható felelősségre azért, mert az általa idézett személy másra dehonesztálót mondott. A Ptk.-hoz kapcsolódó számos más jogszabály módosításával, az átmeneti rendelkezésekkel, a hatályukat vesztő jogszabályokkal, illetve életbe léptetésekkel kapcsolatos menetrendről szóló, nyáron elfogadott kormányhatározat szerint az igazságügyi miniszternek 2009. február 28-ig kell elkészítenie a mindezekhez szükséges törvényjavaslatot. A kormány létrehoz egy tárcaközi bizottságot, amelynek a születendő jogszabály-tervezeteket kell megvitatnia. A bizottságban részt vesznek a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a kamarák és egyéb érdekképviseletek, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Szabadalmi Hivatal képviselői.
(MTI)
origo.hu
Videón a látványos drogfogás
