Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak a pénzügyi és gazdasági válság miatt, nagy a bizonytalanság – mondta Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára. Az önkormányzati gazdasági konferencián az államtitkár arra hívta fel az önkormányzatokat, hogy megfontoltan tervezzenek, takarékosan gazdálkodjanak, és lehetőleg csökkentsék a testület működésének költségeit. A saját bevételek várhatóan csökkennek majd, elsősorban az iparűzésiadó-bevételek visszaesése miatt. Az iparűzési adóból származó bevételek az elmúlt években dinamikusan növekedtek, tavaly 500 milliárd körüli összeget használhattak fel az önkormányzatok. A gazdasági válság miatt az idén ezen a téren jelentős visszaesésre lehet számítani, ami nem egyenletesen oszlik meg az önkormányzatok között; lesz, ahol komoly gondokat okoz, másokat kevésbé érint – mutatott rá Jauernik István. Hozzátette: ezekre a helyzetekre a képviselő-testületeknek fel kell készülniük.
A lehetőségek között említette a bevételek növelését, az adóemelést, de az önkormányzatok csökkenthetik a kiadásokat vagy hitelt vehetnek fel, ezt mindenütt a helyi viszonyoknak megfelelően kell eldönteni. Az a cél, hogy a központi költségvetésből származó önkormányzati támogatások a tavalyi szinten maradjanak. Az önkormányzatok a költségvetésből az idén összesen 1290 milliárd forint költségvetési támogatásra számíthatnak – mondta az államtitkár. Mint jelezte, a központi költségvetés hiánya a jelenlegi előrejelzések szerint 200 milliárd forint körül várható, amit véleménye szerint a kormány kezelni tud úgy, hogy az önkormányzatokat ez ne érintse. Egy korábbi döntés értelmében nem lesz viszont béremelés az idén a közszférában, s a 13. havi juttatás is megszűnik. Ez utóbbit a szakszervezetekkel történt megállapodás alapján részben visszapótolják, ennek a forrása azonban nem az önkormányzatok költségvetése, hanem a központi költségvetés lesz – közölte Jauernik István.
Az államtitkár arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy a feladatok tükrében csoportosítsák át kiadásaikat, és a legrászorultabbakat támogassák elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy az önkormányzati fejlesztések területén nem lesznek visszalépések. A fejlesztésekre szánt pénzek jelentős része uniós forrásokból származik, az önrészt csökkentették az elmúlt években, s rendelkezésre áll a minisztériumban egy EU-önerő alap is, amelyet megfelelő feltételekkel lehet igénybe venni. Jauernik István szerint az önkormányzati rendszer, az önkormányzati törvény megérett a korszerűsítésre. Felvetette, hogy szükség van az állami és az önkormányzati közfeladatok pontos szétválasztására, meghatározására. Példaként említette, hogy a több mint 1700 ezer lakosnál kisebb lélekszámú település a közoktatási feladatokat nem képes magas színvonalon ellátni, el kellene gondolkodni azon, hogy ezt nem kellene-e az állami feladatok közé sorolni. Példaként hozta fel a tűzoltóságokat is, amelyek közül csaknem száz az önkormányzatokhoz tartozik.
Véleménye szerint ezt a feladatot is központi, állami hatáskörben kellene szervezni, ellátni, ami költségcsökkenéssel járna. Utalt arra: a viták során felvetődött, hogy sok vagy kevés Magyarországon a 3195 önkormányzat, s nincs szabályozva, ezek milyen létszámmal működjenek. Mint mondta, nincs arra szükség, hogy egy-egy megyében, illetve nagyvárosban a jelenlegi létszámú, sokszor 80-100 képviselőből álló testület hozza meg a döntéseket. A létszám csökkentésével milliárdokat lehetne megspórolni. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a háromezres lélekszám feletti településeken a polgármesteri teendőket főállásban kell ellátni, ezalatt a helyi önkormányzat dönthet erről. Feltette a kérdést, miért van szükség arra, hogy néhány száz lakosú településeken főállású polgármester legyen. Jauernik István szerint itt is meg kellene húzni az ésszerű határt, ezer-kétezer lakos között.
(MTI)
Ruszin-Szendi Romulusz
Még a fürdőnadrágot is közpénzen vett Ruszin-Szendi Romulusz
