Miért vár a kormány addig, amikor „már nagyon nagy a baj?”

Jogszabály-módosítás szükségességét jelezte Tukacs István, a válságövezetek kezelésével megbízott kormánybiztos a kabinetnek a közép-, a dél- és a nyugat-dunántúli régiók foglalkoztatási helyzetéről szóló jelentésben. Erről maga az érintett számolt be a kormányszóvivő tájékoztatón csütörtökön. Czomba Sándor a módosítások kapcsán elmondta: már régen meg kellett volna lépni ezeket az intézkedéseket. • Decemberben ötezer új állástalan jelentkezett a Dél-Alföldön

Tavaly decemberben lapunk beszámolt arról, hogy a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) két vezető tisztségviselőjét, ugyanis hétrendbeli csalással vádolták őket. A gyanú szerint az OMMF két vezetője munkaügyi szabálytalanságok miatt elmarasztalt cégeknek hamis igazolásokat állított ki, amelyek felhasználásával a vállalkozók közbeszerzési pályázatokon indulhattak, és állami támogatásokat igényelhettek. November 5. óta négy további gyanúsított van, ők az OMMF közép-magyarországi szervezeténél dolgoztak.

Miért csak most gondolkoznak el a törvény megváltoztatásáról, amikor már nagyon nagy a baj – tette föl a kérdést az MNO érdeklődésére Czomba Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője. Rengteg cég ment már tönkre a szigorú munkakügyi szabályozások miatt – tette hozzá a képviselő. Czomba úgy látja, hogy az uniós országokban sehol sem tapasztalható a magyarországihoz hasonló munkaügyi szigorúság.

Tukacs István elmondta: a jogszabály-módosítás célja, hogy a csekély összegű munkaügyi bírsággal sújtott cégek ne legyenek teljesen kizárva a támogatási és pályázati rendszerből.
A kormánybiztos elmondta: a közép-, a dél- és a nyugat-dunántúli régiókban koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség a kormány által szerdán meghallgatott jelentés szerint. Hozzátette: a jobb foglalkoztatásra a fejlesztési források felgyorsítása adhat esélyt, illetve az, hogy a kormány a regionális válságkezelési alapból segíti az új vállalkozások települését. A dunántúli régiócsoportban koncentráltan vannak jelen a multinacionális cégek, amelyek az elmúlt negyedévben e térségben összesen mintegy tízezer fős csoportos létszám-leépítési szándékot jeleztek – jelentette ki Tukacs István. Ez a Közép-Dunántúlon 4 ezer főt, a Dél- és a Nyugat-Dunántúlon pedig 3-3 ezer főt érint – tette hozzá. A kormánybiztos szavai szerint döntően a piacaikban megrendült, azokat elvesztő elektronikai, elektrotechnikai, hírközléssel foglalkozó cégek és beszállítóik jelezték elbocsátási szándékukat.

A válság kezdete után főként a közép-dunántúli régióban döntő változás következett be a foglalkoztatási viszonyokban: a csoportos létszámleépítések száma a tavalyi utolsó negyedévben a 2007-es hasonló időszakhoz képest 13-szorosára emelkedett – közölte Tukacs István. A kormányzatnak a koncentráltan jelentkező leépítési szándék esetében csekély a mozgásterülete – közölte az államtitkár. Mint mondta: míg a magyarországi kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői cégük túlélése érdekében hozott döntéseiknél figyelembe veszik, hogy miként alakulnak dolgozóik szociális viszonyai, illetve miként tarthatják meg a tapasztalatot és a tudást, a multinacionális cégeknek nincsenek ilyen szempontjaik.

Tukacs István leszögezte: a multicégek a kormány által számukra ajánlott munkajogi segítségnyújtási rendszert nem veszik igénybe, és sok esetben elutasítják a kormányzati tárgyalási szándékot. A három régiócsoport 2008-ban jó foglalkoztatási adatokkal rendelkezett, a fordulópontot 2008 októbere jelentette – fogalmazott a kormánybiztos. Mint kiemelte, a foglalkoztatásban ez a régió a válság kezdetéig konszolidált viszonyok között működött, sok fejlesztési pénzt, aktív eszközt vett igénybe. A politikus azt mondta: a fejlesztési forrásokból e csoport régiónként 40-45 milliárd forintot pályázott meg és nyert el az Új Magyarország fejlesztési tervben, és régiónként 20 milliárd forintot fordítottak a munkaügyi szervezetek aktív munkaerő-piaci eszközökre. Két a régiócsoportban működő céget emelt ki a kormánybiztos: a péti Nitrogénműveket és a Pápai Húskombinátot. Előbbi esetében a kormány egyedi, 10 milliárd forintos segítséget nyújtott garanciavállalással, utóbbinál pedig 5,5 milliárd forint értékben a leendő működtetőt segítette a kivásárlásban.

(MTI, MNO)