Senkit ne lakoltassanak ki az otthonából, ha azt jogszerűen vette birtokba, és önhibáján kívül nem tudja törleszteni az adósságát, illetve a lakás fenntartásának költségeit – követeli az Otthonvédők nevű civil összefogás.
Az Otthonvédők álláspontjukat csütörtökön ismertették a sajtó képviselőivel egy budapesti sajtótájékoztatón. Az összefogás tagjai – köztük a Magyar Szociális Fórum és Kerekasztal és az Október 23. Bizottság Alapítvány – szerint Magyarországon 750 ezer ember retteg attól, hogy mivel nem képes törleszteni a devizahitelét, kilakoltatják, további 720 ezer ember pedig nem tudja fizetni közüzemi díjtartozásait.
Simó Endre, a szociális fórum szervezője szerint a probléma megoldásáért az államnak meg kell állapodnia a bankokkal és a hitelezőkkel abban, hogy a tartozásuk miatt tulajdonjogukat elvesztő adósok bérlőként a lakásukban maradhassanak, adósságuk törlesztése után pedig a lakásuk feletti tulajdonjogot is visszaszerezhessék. Azt javasolják, hogy a tömeges kilakoltatások elkerüléséért a tulajdonjog az államra szálljon, ne pedig a hitelező bankra. Az állami garanciával ugyanis elejét lehet venni az otthonok elárverezésének – mondta. A kormánynak megoldást kell találnia a hitelezőkkel arra, hogy az adósok tartozását átütemezzék, és csak annyit lehessen követelni tőlük törlesztésként, amennyivel nem kerül veszélybe mindennapi megélhetésük.
Simó Endre szerint a megoldásig azonban azonnal le kell állítani az árverezéseket és a kilakoltatásokat, ezzel egyidejűleg pedig fizetési moratóriumot kell elrendeli. Az Otthonvédők emellett arra biztatják az embereket, hogy védjék meg otthonaikat és szervezzék meg védelmüket az ingatlan- és lakásmaffiákkal szemben. Azt is szeretnék elérni, hogy iktassák törvénybe a lakhatáshoz való jogot. Az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke, Szöőr Anna pedig azt jelentette be a sajtótájékoztatón, hogy csalás miatt feljelentést tesz a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál két bank ellen, amelyek „a magyar állampolgárokat tévedésbe ejtik azáltal, hogy fejfájás elleni gyógyszernek vagy cukorkának álcázva reklámozzák a gyorskölcsön lehetőségét”. Szerinte a 100-500 ezer forintig terjedő, akár munkáltatói igazolás nélkül is adható kölcsön elhamarkodott felvétele a magas kamatok miatt az adósságcsapda elmélyülését jelentheti.
(MTI)
