A magyar írásbelikkel kezdődnek az érettségi vizsgák

Ma reggel 8 órakor a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbelikkel megkezdődnek a tavaszi érettségi vizsgák. • „Én nem is ismerem a felsőfokú, meg a középfokú tételeket”

Az első vizsganapon magyar nyelv és irodalomból középszinten 1179 helyszínen 93 650 vizsgázó, emelt szinten 43 helyszínen 1416 diák tesz érettségi vizsgát. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 47 helyszínen 88-an, emelt szinten 4 helyszínen 35-en érettségiznek.

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 perces. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. Az érettségizők a rendelkezésükre álló időt itt is tetszésük szerint oszthatják be, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből áll: a diákok az „Olvasott szöveg értése”, a „Nyelvhelyesség”, a „Hallott szöveg értése” és az „Íráskészség” feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc, az emelt szintűé 240 perc. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Totális bukás?

A Hír Televízió információi szerint teljes bukás a kétszintű érettségi – magyar nyelv és irodalomból mindössze 1451 diák választotta a magasabb szintű vizsgát a csaknem 94 ezer érettségizőből. A rendszer 2005-ös bevezetése óta ez már tendenciának mondható – évről évre kevesebben választják a magasabb szintű vizsgát. Pedig eredetileg az emelt szint bevezetésének az volt a célja, hogy átvegye a felvételi szűrő szerepét.

Az egyetemek és főiskolák viszont nem írták elő a nehezebb vizsgát, mivel attól tartottak, hogy ezzel csökken jelentkezőik száma, és a velük járó fejkvóta összege is.

(MTI/hírTV)