A parlament által december 15-én elfogadott törvényt aláírás előtt küldte meg előzetes normakontroll céljából Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint elfogadható a távoltartás intézménye, alkalmazását szükségessé teheti az a cél, hogy megvédjék a családon belüli erőszak áldozatainak testi-lelki épségét, méltóságát. Ugyanakkor az AB szerint a távoltartás korlátozza az érintett személyi szabadságát, mozgását, ezért e jogintézmény bevezetéséhez garanciális szabályok is szükségesek.
A törvényben az erőszak fogalma részben túl széles, részben értelmezhetetlen, és azzal nincsenek arányban a lehetséges rendőrségi, bírósági intézkedések, továbbá a hozzátartozó fogalma is lehetőséget ad visszaélésekre, ezért alkotmányellenes a távoltartásról szóló törvény – állapította meg az AB.
Az AB által kifogásolt megfogalmazások között szerepel többek között a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint „hozzátartozók közötti erőszaknak minősül (...) a szexuális önrendelkezéshez való jogot (...) veszélyeztető (...) mulasztás”. Továbbá azt a megfogalmazást is alkotmányellenesnek találta a testület, hogy „a törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni az (...) együttélés nélkül, bensőséges kapcsolatban álló személyt e kapcsolat fennállása alatt vagy után”.
Az alkotmányellenesnek talált törvény többek között tartalmazza a rendőrség által közigazgatási eljárásban elrendelhető, 72 órás ideiglenes megelőző távoltartást és a polgári eljárásban a bíróság által elrendelhető, legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást. Különvéleményt két alkotmánybíró fogalmazott meg. Bragyova András a testület többségével szemben úgy vélekedett, hogy a távoltartási törvény esetében aligha kerülhető el határozatlan jogfogalmak alkalmazása. „Ha – mint a többséggel együtt én is – elfogadjuk a távoltartás intézményének szükségességét, nehéz elvárni, hogy a szabályozás ne tartalmazzon a jogalkalmazó mérlegelési lehetőségét eléggé tággá tevő határozatlan jogfogalmakat. Ez abból fakad, hogy a távoltartási törvény veszélyek megelőzéséről szóló szabály” – tette hozzá.
Kiss László alkotmánybíró pedig különvéleményében azt az álláspontját rögzítette: mind a hatósági, mind pedig a bírói jogalkalmazás képes a törvény által definiált és az indítványban kifogásolt fogalmakat értelmezni, alkalmazni, azok – rövidebb-hosszabb – idő eltelte után nem okozhatnak jogbiztonsági problémákat.
Sólyom hatékony eszközöket sürget
(MTI)
