EP-választás: 4,1 milliárd forintot biztosít az Országgyűlés

A június 7-i európai parlamenti (EP-) választásra 4,1 milliárd forintot biztosított az Országgyűlés, a költségek egyharmadát a helyi és területi választási szervek személyi kiadásai és járulékai adják. A pártok olcsóbbá tehetik a választást, ha a szavazatszámláló bizottságokba delegáltakat küldenek.

Az Országgyűlés a 2009. évi költségvetésben már rögzítette, hogy az EP-választás költségére 4,1 milliárd forintot szán. Az Országos Választási Iroda (OVI) tájékoztatása szerint ebből a helyi és területi szervek dologi kiadására 807 millió forintot terveznek. Ezt a pénzt a helyi hirdetményekre és tájékoztató kiadványokra, a szavazókörök infrastruktúrájának biztosítására (telefonra, villamosenergia-szolgáltatásra, takarításra), a helyi választási iroda szavazásnapi működtetésére, a választói névjegyzék elkészítésére, az ajánlószelvények és értesítők borítékolására és postázására lehet például fordítani.

A helyi és területi szervek személyi kiadásaira és járulékaira 1,34 milliárd forintot tervezett az OVI. Ennek nagyobb része a szavazatszámláló bizottságok (szszb) tagjainak díja és az ezt terhelő járulék. Az országban csaknem 11 ezer szavazókörben lehet majd szavazni, a szavazatszámláló bizottságok választott tagjai bruttó 15 ezer forintot kapnak, amelyek járulékkal terhelve átlagosan 19 ezer forintot jelentenek szszb-tagonként.

Előírás, hogy a szavazatszámláló bizottságok legalább öttagúak, a plusz két tagot a választáson induló pártok delegálhatják. Ha nem delegáltak a szükséges számban póttagot, akkor választott póttagokat kell bevonni, a tapasztalatok szerint legalább szavazókörönként egyet, így már 55 ezer ember munkadíja és annak járulékai terhelik a költségvetést, ami összességében több mint egymilliárd forint. A pártok tehát olcsóbbá tehetik a választást, ha valamennyi szszb-be küldenek delegáltat.

Az OVI a központi kiadásokra 740 millió forintot tervez. Ebből finanszírozza a szavazólapok nyomtatását, a központi tájékoztatás kiadványait, a választás lebonyolításában közreműködők oktatását, valamint az Önkormányzati Minisztérium épületében a választási központ működtetését. Informatikai kiadásokra további 1,1 milliárd forintot szán az iroda, így az összes tervezett kiadás 4,1 milliárd forint. Szakemberek szerint a magyar választás nem pazarló, de nem olcsó.

Befejezik az egyeztetést a társszervekkel

Ma befejezi az Országos Választási Iroda (OVI) az egyeztetést az unió társszerveivel azokról a választópolgárokról, akik a június 7-i európai parlamenti (EP-) választáson nem az anyaországuk pártlistáira szavaznak. Az uniós polgárok ezután már nem kérhetik, hogy más országban szavazhassanak, mint ahol a névjegyzékben szerepelnek.

A magyarországi EP-választás sajátossága, hogy azon nemcsak a magyar állampolgárok, hanem az itt lakóhelyet létesített uniós polgárok is szavazhatnak, ha ezt előre kérik. Az április 30-i határidőig 5601 Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar európai uniós polgár kérte, hogy itt szavazhasson az EP-választáson. Az érintett 105 ezer európai uniós állampolgárt márciusig tájékoztatta az OVI arról, hogy választójogukat hazájuk helyett Magyarországon is gyakorolhatják.

Indulnak a hirdetések

Az országos közszolgálati műsorszolgáltatóknak a törvény szerint mától június 4-éig legalább háromszor ingyenesen közzé kell tenniük a június 7-i európai parlamenti választáson listát állító pártok politikai hirdetéseit. Az MTI érdeklődésére a Magyar Rádió azt közölte: a rádióban a május 25-ével kezdődő héten minden munkanapon, a kilenc és a délután egy órai hírek, valamint a fél hattól szóló Esti Krónika előtt kerül adásba egy-egy szpot, a kampánycsend előtti utolsó napon, június 5-én fél hat előtt tíz perccel kapnak újabb alkalmat a listaállítás akadályát sikeresen vevő politikai erők.

A Magyar Televízió május 22-én, 29-én és június 5-én tűzi műsorára a maximálisan egypercnyi hosszúságú anyagokat, amelyeket az érkezés sorrendjében fogad be a közmédium, legkésőbb a sugárzás előtti harmadik napon. A Duna Televízió a médiatörvény azon passzusa alapján nem sugároz ilyen szpotokat, amely kimondja, „külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos”.

Az EP-választáson tíz párt nyolc listát állított (két-két párt közös listát). Az OVB a leadott érvényes ajánlószelvények és dokumentumok alapján nyilvántartásba vette a Jobbik, az MSZP, az SZDSZ, az MDF, a Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt), az MCF Roma Összefogás Párt, továbbá a Fidesz-KDNP, illetve a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt (LMP-HP) közös listáját. A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók (a közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatók egyaránt) a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

(MTI)