2009 májusában összességében, a kérdezettek csak körülbelül negyede volt többé kevésbé elégedett azzal, ahogy él (1 százaléka „nagyon elégedett” és 25 százalék „inkább elégedett”). Velük szemben a többség vagy egyáltalán nem (28 százalék), vagy pedig inkább nem volt elégedett (46 százalék) az életével. A gazdasági válság hatására a korábban is rendkívül alacsony szubjektív életminőség-érzet még szélesebb rétegeket érint, ma a magyar társadalom minden korábbinál nagyobb része elégedetlen az életével – olvasható a Gallup felmérésében.
Már a decemberi mérésüket megelőzően is nyilvánvalóvá vált, hogy a világon végigsöprő pénzügyi és az azt követő gazdasági válság Magyarországon is komolyan érezteti a hatását. A felnőtt lakosság döntő többsége ennek megfelelően már decemberben is meglehetősen rossznak (54 százalék) vagy nagyon rossznak (39 százalék) ítélte az ország gazdasági helyzetét – a kétféle válasz összegéből képzett mutató pedig 9 százalékponttal volt magasabb a júliusban mért értéknél. Az emberek érzékelése szerint az igazi zuhanás a december óta eltelt időszakban következett be. Most gyakorlatilag mindenki (95 százalék) rossznak ítéli az ország gazdasági helyzetét, és a vélemények sokkal polarizáltabbak: 57 százalék kifejezetten súlyosnak („nagyon rossznak”) érzékeli a helyzetet. Ezzel az ország gazdasági helyzetét illető „optimizmus” minden korábbi méréshez viszonyítottan is példátlan mélypontra zuhant. Az ország gazdasági helyzetét a legrosszabbnak a vendéglátásban, a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók érzékelik, míg az oktatásban, közigazgatásban dolgozóknak csak mintegy fele tartja a gazdaság helyzetét nagyon rossznak.
Kevesen várnak kibontakozást
A háztartások saját anyagi helyzetüket illetően rövid távon általában pesszimisták és csak nagyon kevesen várnak kibontakozást. A család anyagi helyzetét illető – és az előző választási kampány néhány hónapjának reménykedését követő kijózanodást követően tartósan igen magas – pesszimizmus december óta a háztartások újabb 20 százalékára lett jellemző. Ma lényegében nincs olyan felnőtt Magyarországon, aki rövid távon kedvező változásra számít a családja anyagi lehetőségeinek a tekintetében (3 százalék), ezzel szemben a kérdezetteknek több mint háromnegyede (77 százalék) a családi kassza még további zsugorodására számít.
A válság rányomja a bélyegét a mindennapokra: a legtöbben arról számolnak be, hogy kevesebbet költenek a mindennapi kiadásaikra (77 százalék) és sokan a nagyobb kiadással járó tervezett vásárlásaikat halasztják el (53 százalék). A kérdezettek 21 százaléka próbál a válság hatására minél többet félretenni a keresetéből, reagálva a jövőt illető bizonytalanságra.
Súlyosan érintett minket a válság
A gazdasági és pénzügyi válság tekintetében a kérdezettek nagy többsége (68 százaléka) úgy vélekedik, hogy Magyarországot súlyosabban érintette a válság mint más EU tagállamokat, de ennek okait illetően megoszlanak a vélemények. A magyar válságot súlyosabbnak érzők fele vélekedett úgy, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan elmaradt strukturális reformok az okai a különösen súlyos krízisnek, míg másik felük kizárólag az elmúlt hét év szocialista kormányzásának tulajdonítja a mélyebb válságot (mindkét álláspontot a megkérdezettek 47 százaléka osztotta).
A többség úgy érzi, hogy a válság még nem érte el a mélypontját – és különösen Magyarországon nem. Az EU egészét tekintve 31 százalék szerint ott már túl lehetnek a nehezén, ám 55 százalék szerint ott is lesz még lejjebb. Magyarországon a válság kifutását illetően csak 15 százalék optimista, míg tízből nyolcan arra számítanak, hogy nálunk még tovább romolhat a helyzet (78 százalék).
Tovább létszámleépítésektől tartunk
A munkaviszonnyal rendelkezők relatív többsége szerint munkahelyén létszámleépítések várhatóak (42 százalék) és csak 7 százalék számolt be arról hogy munkahelyén bővítik az álláshelyek számát. Az alkalmazásban állók 39 százaléka tart attól hogy saját maga is elveszítheti az állását a következő 12 hónapban. A vezető beosztásban lévők között a munkahelyüket bizonytalannak látók aránya csak 18 százalék, de a beosztott értelmiségiek és a szakmunkások, betanított és segédmunkásoknak is több mint a fele tart ettől. Azok akik rendelkeznek valamilyen hitellel, majd kétszer annyian tartanak attól, hogy elvesztik állásukat mint azok, akik nem rendelkeznek semmilyen hitellel.
A forgalmi adók emelése mindenkit érint
Bajnai Gordon beiktatását követően késlekedés nélkül bejelentette az átalakított kormány terveit az egyensúlyteremtő – más szemszögből: megszorító – intézkedések bevezetésére. Ezek közül a legfontosabbakat vizsgálták abból a szempontból, hogy azok mennyire váltak széles körben ismertté, és milyen várakozások kísérik a bevezetésüket.
A 16 bejelentett és vizsgált intézkedési terv közül 10 esetben az emberek legalább 80 százaléka volt képes azokat felidézni (spontán módon, vagy arra a kérdésre válaszolva, hogy hallott-e a megnevezett intézkedésről). A 13. havi nyugdíj eltörlését segítség nélkül említette a válaszadók 80 százaléka. A megszorító csomag további intézkedései közül még ötöt tudott a megkérdezettek 40 százalék – 50 százaléka spontán felidézni. (Ezek között találjuk a családtámogatást érintő változtatásokat, a gázár-támogatás megszüntetését és a 2009-re esedékes nyugdíjemelés elmaradását).
A többség nem hallott a jövedelmek szuperbruttósításáról (65 százalék) illetve arról, hogy a korábbi tervekkel ellentétben megmarad a magánszemélyek különadója (64 százalék). A fenti intézkedések mindegyikével kapcsolatban a Gallup feltette azt a kérdést is, hogy a válaszadók véleménye szerint fogják-e ezek (kedvezőtlenül) érinteni a saját anyagi helyzetüket. A legtöbben a forgalmi adó megemelése esetében fejezték ki ez irányú aggodalmukat (92 százalék), de 68 százalék jelezte hogy kedvezőtlenül érintheti (a kérdezés idején részleteiben még nem megvitatott) ingatlanadó bevezetése, és 64 százalék számára okozhat majd gondokat a gázár-támogatások megszüntetése.
A jövedéki adó emelése hátrányosan érintheti a kérdezettek 53 százalékát, 49 százalék gondolja hogy a kevesebb táppénz miatt esik majd el bevételektől, és a kérdezettek közel fele aggódik a nyugdíjakat és a nyugdíjazást érintő változtatások miatt is.
A csomag nem éri el a várt eredményt?
A kérdezettek fele úgy látja, hogy a megszorító intézkedések terhei elsősorban a lakosságot és nem az üzleti szférát érintik majd (48 százalék), míg a megkérdezettek másik fele (47 százalék) úgy látja, hogy a terhek körülbelül egyformán fogják érinteni a lakosságot és a gazdasági vállalkozásokat. A kérdezetteknek csak 4 százaléka gondolja úgy, hogy a terhek nagy részét elsősorban a vállalati szektor fogja viselni.
A munkaadók, az ingatlantulajdonosok és a tőkejövedelemből élők sorolódtak leghátrébb abban a rangsorban amelyet a kérdezettek aszerint állítottak fel, hogy véleményük szerint mely rétegeket érintik majd leginkább a gazdasági kiigazítás tervezett intézkedései. A legsérülékenyebb csoportokat a kérdezettek a kisgyermekes családokban látták, tanúsítva a várható intézkedések széleskörű hatásait, a nyugdíjasok és az aktívak körülbelül egyforma helyezéssel végeztek a második-harmadik helyen.
A rövid távú lakossági optimizmus fentebb részletezett összeomlásának a hátterében éppen a kormány tervezett válságkezelő csomagjának tulajdonított hatások állhatnak: összességében a magyarok 32 százaléka szerint a csomagot alkotó intézkedések alapvetően rendítik majd meg a családjuk anyagi helyzetét. 43 százalék pedig arra számít, hogy a csomag jelentősen rontja az anyagi helyzetüket, bár továbbra is meg tudnak majd élni a jövedelmükből. Összesen 23 százalék gondolja, hogy a csomag következtében csak kisebb mértékben fog romlani az anyagi helyzetük.
A kérdezettek többsége nincs meggyőződve arról, hogy a kormány által tervezett intézkedések elérik majd az ígért eredményt. 10 kérdezettből három vélekedik úgy hogy a program alkalmas lehet arra, hogy „olyan változtatásokat hajtson végre amelyek hosszabb távon is kedvezőek az ország számára” (31 százalék). Ugyanennyien vannak azok, akik szerint az intézkedések alkalmasak arra, hogy “a legkésőbb 2010-ben megválasztandó új kormány jobb feltételekkel foghasson a kormányzásnak” (31 százalék). A kérdezettek többsége ugyanakkor úgy véli, hogy a program arra sem alkalmas , hogy „az ország elkerülje a államcsődöt”. (Csak 37 százalék bízott abban, hogy legalább ez a kimenetel elkerülhető lesz az intézkedések nyomán).
(Forrás: Gallup)
