Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a gyermekei szeme láttára verték agyon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán 2006. október 15-én. A bűncselekmény előzménye az volt, hogy a férfi autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de nem sérült meg. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével – részben társtettesként, részben felbujtóként – nyolc embert vádolnak. (Az elsodort kislány apja a másodrendű, anyja pedig az ötödrendű vádlott.)
Miskolci László az első-, a harmad-, az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű vádlottakra határozott tartamú fegyházbüntetés kiszabását kérte, hozzátéve, hogy a törvényi maximum kiszabását javasolja. A negyed- és a nyolcadrendű vádlottaknál fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztést indítványozott.
Az ügyész perbeszédében részletesen felidézte az eljárás során tett tanúvallomásokat, kitért minden egyes vádlott szerepére, figyelembe véve az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is. Hangsúlyozta: a vádlottak gátlástalan, brutális tettüket a sértett gyerekeinek szeme láttára követték el, ezzel különösen nagy fájdalmat okoztak nekik. A bűncselekményt csoportosan, lincselés formájában hajtották végre – mondta. Hozzátette: a bántalmazás előzménye csak ürügyként szolgált a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre.
A közlekedési baleset súlya, mértéke nem hozható egyenes arányba az elkövetett brutális cselekménnyel, így ez az ügy szempontjából nem releváns. A javasolt súlyos büntetések kapcsán Miskolci László úgy fogalmazott: a társadalomban ez az emberölés közfelháborodást keltett és más hasonló jellegű bűnesetekre is „példát” szolgáltatott. Kitért arra, hogy az elsőrendű vádlott – aki bűnösnek vallotta magát – nem bánta meg tettét, ezt igazolta az egész eljárás alatt tanúsított magatartása.
A másodrendű vádlottról azt mondta: domináns magatartású, már korábban is volt hasonló bűncselekmény részese. A harmadrendű vádlott szavahihetőségéről – folytatta – egyáltalán nem lehet beszélni, hiszen bár ő beismerte bűnösségét, többször ellentmondásba keveredett vallomásaiban. A negyedrendű vádlott bűnössége a már korábban lejátszott titkos hangfelvétel alapján és a védett tanúvallomások alapján is kizárja a kétségeket azzal kapcsolatosan, hogy ő is részt vett a bántalmazásban – tette hozzá az ügyész.
Az ötödrendű vádlott – az elsodort kislány anyja – felbujtóként ül a vádlottak padján. Több vallomás szerint ugyanis ő biztatta a vádlottakat a bűncselekmény elkövetésére, azt kiabálva: „Öljétek meg a magyart!”
A hatodrendű vádlott szerepéről az ügyész úgy nyilatkozott: a bizonyítékok alapján elkövette a vádiratban a terhére rótt bűncselekményt.
A hetedrendű vádlott esetében is számos tanúvallomás, sőt a vádlottak nyilatkozatai is azt mutatják, részt vett a bántalmazásban.
A nyolcadrendű vádlott – aki azt nyilatkozta az eljárás során, nem volt otthon a tragédia időpontjában – több vallomás szerint ott volt a helyszínen és részt vett a bűncselekményben. Az ügyészi perbeszédet követően a védőügyvédek beszéde következett.
Az elsőrendű vádlott jogi képviselője a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette helyett halált okozó testi sértés bűntettében kérte a bűnösség megállapítását. A többi védő védence felmentését, illetve a harmadrendű vádlott ügyvédje másodsorban az enyhítő körülmények nagyobb figyelembevételét kérte. A másod- és ötödrendű vádlott védőjének „halaszthatatlan és magánjellegű” elfoglaltsága miatt a Czibrik Attila vezette bírói tanács a tárgyalást elnapolta, a perbeszédeket pénteken folytatják.
(MTI)
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
