A vagyonadót a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre vetnék ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék, ezen érték felett pedig 0,5 százalék lenne az adó. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szeretnének olyan rendszert létrehozni, amelyben megjelenik a vagyonarányos teherviselés, amelyben a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb arányban veszik ki a részüket a közteherviselésből. Jelenleg is van ingatlanadó Magyarországon, amit helyi adóként, az önkormányzatok vetnek ki, a lakások 45 százaléka után évente átlagosan 15 ezer forint az adóterhelés. Ezt csak kiegészítené a vagyonadó – mondta Oszkó Péter. A 30 millió forintos értékhatárig így ezután is csak a helyi adót vetnék ki, az új vagyonadó az a fölötti értékhatárnál lépne be. A vagyonadóból levonható lesz az önkormányzatok által kivetett adó, csak a megmaradó részt kell a központi költségvetésbe befizetni – mondta a pénzügyminiszter. Ez a számítások szerint 200-250 ezer lakóingatlant érintene a mintegy 4,7 milliós lakásállományból.
Az adót az APEH szedi majd be önbevallás alapján, tehát mindenki maga lesz felelős azért, hogy bevallja, milyen értékű az ingatlana. Ha az adóhatóság úgy látja, hogy a bevallott érték irreálisan eltér a piaci viszonyoktól, kérdőre vonhatja az adóalanyt – fejtette ki a pénzügyminiszter. A vagyonadó a kormány által elfogadott adócsomag szerint számos kedvezményt tartalmaz. A nagycsaládosok három gyerek után a vagyonadó 15 százalékát levonhatják majd az adójukból, majd minden további gyermek után újabb 15-15 százalékot.
A minimálnyugdíj kétszeresénél kevesebbet kapó, 62 évesnél idősebb nyugdíjasokat 10 millió forintos adóalapig mentesség illeti meg, ha az ingatlanuk – amelyben benne is laknak – értéke nem haladja meg az 50 millió forintot. A nyugdíjasok, ha nem tudják megfizetni, a vagyonadó felfüggesztését kérhetik, ebben az esetben az adótartozást feljegyzik a tulajdoni lapra, és az örökösnek kell majd kifizetnie. A munkanélküliek is kérhetik a vagyonadó megfizetésének felfüggesztését, s a felfüggesztés megszűnése után 12 havi részletben fizethetik meg az adót.
Az olcsóbb foglalkoztatás a cél
A pénzügyminiszter az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentési programjának nevezte a kormány által elfogadott jövő évi változásokat. A gazdasági környezetet jellemezve Oszkó Péter elmondta: „Magyarország válság időszakot él, az intézkedések célja mind az emberekre, mind a költségvetésre, a pénzügyi egyensúlyra nézve a válság negatív következményeinek elhárítása”. Ugyanakkor az intézkedések elősegítik, hogy a válságból nyertesként kerüljön ki az ország – tette hozzá.
Az adórendszer átalakítása arra a filozófiára épül, hogy ha Magyarország többletforrásokkal rendelkezik, akkor több ember képes dolgozni, s így több jövedelem hozható létre, nagyobb hatékonysággal – magyarázta a pénzügyminiszter, hozzátéve: amennyiben több jövedelem keletkezik, azaz nő a gazdaság, akkor könnyebb törleszteni az ország adósságát is. Az átalakítás másik célja, hogy a vállalkozások minél több embert foglalkoztassanak, olcsóbbá váljon a foglalkoztatás – jelezte Oszkó, aki szerint 2010-től az adórendszer semlegessé válik, azaz nem okoz torzulásokat a vállalkozási szektorok között. A pénzügyminiszter elmondta: a személyi jövedelemadó rendszer már 2009 júliusától változik: az alsó 18 százalékos kulcs sávhatára évi 1,7 millió forintról 1,9 millióra nő, „így 36 ezerrel több marad több, mint egymillió ember zsebében”.
A jövő évben átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válik az szja-rendszer, így az szja-alapot az adókötelezettség alá eső bruttó jövedelmek, és az utánuk befizetett munkáltatói járulékok képezik majd. Ez számítási technika, nem befolyásolja a fizetendő adó mértékét – tette hozzá. Jövőre az alsó adókulcs 17 százalék lesz, a sávhatár 5 millió forintra változik, e fölött 32 százalékra nő az adókulcs miközben megszűnik a 4 százalékos szolidaritási adó. Ez azt jelenti, hogy az adózók 90 százaléka az alsó, 10 százaléka a felső adókulcsba fog tartozni.
15 ezer forintos béremelkedést ígér
Az egyes keresetekhez tartozó adóterheléseket ismertetve Oszkó Péter elmondta: a minimálbér sávjában keresők közel havi ezer forinttal, a minimálbér kétszeresénél havi kétezerrel, az átlagbérnél havi 15 ezerrel több nettó keresetre tesznek szert. Adóteher növekedés, azaz a nettó keresetcsökkenés csak igen magas, havi 1,5 milliós kereset után következik be. A vállalkozások munkahely teremtését az élőmunka terheinek csökkentése alapozhatja meg, ezért már 2009. második felében a minimálbér kétszereséig öt százalékponttal csökken a tb-járulék, jövőre ez a teljes jövedelemsávra kiterjed – magyarázta a pénzügyminiszter. Emellett jövőre megszűnik a jelenlegi tételes egészségügyi hozzájárulás (eho), miközben ugyan emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás, de ez utóbbi kisebb összeg a havi 1.950 forintos tételes eho-nál – tette hozzá.
A változások nyomán csökken az adóék, ami azt jelenti, hogy minden 100 forint kifizetett bér után jelenleg 46 forint marad a munkavállalónál, jövőre ez 54 forintra nő – mutatta be Oszkó Péter. A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalék lesz, így 50 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál – jelezte a pénzügyminiszter. Egyszerűsödik az adórendszer, megszűnnek a kisadók, a kulturális valamint a munkaadói és a munkavállalói járulék. „A legnagyobb szigort szeretnénk érvényesíteni azokkal a vállalkozásokkal illetve magánszemélyekkel szemben, amelyek illetve akik el akarják kerülni az adóterheket, így határozott lépéseket kívánunk tenni az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatása érdekében” – hangsúlyozta Oszkó.
A Magyarországon realizált, majd külföldre juttatott jövedelem után 30 százalékos adókulcsot érvényesít az adóhatóság. Cafetéria kedvezmények nyújtása helyett munkahelyeket teremtsenek a vállalkozások – felelte az MTI kérdésére a pénzügyminiszter. Aki elmondta azt is, hogy az adórendszer megtart minden olyan kedvezményt, amely a magánszemélyek hosszú távra szóló megtakarításait ösztönzi, így például a nyugdíj-előtakarékossági számlát. A cafetéria rendszerben a kormány jelenlegi javaslata szerint kedvezményes 32 százalékos kulcs alá kerülnek az üdülési csekkek, a helyi utazási bérlet, a meleg étkeztetéshez való hozzájárulás. A végleges döntés előtt a téma napirendre kerül a pénteki Országos érdekegyeztetési Tanács ülésén, majd az Országgyűlés mondja ki a végső szót június végén – felelte újságírói kérdésre Oszkó Péter.
Megszűnnek a kisebb adók
A kormány az egyszerűsítés jegyében szeretne minél több nehezen adminisztrálható, a vállalkozásoknak sok terhet jelentő kis adótól megszabadulni – jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Így megszűnik a kulturális járulék, a munkaadói és a munkavállalói járulék, a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint a magánszemélyek és a vállalkozások különadója. Ez nem azt jelenti, hogy ezekre a célokra nem költenek, ezekre a forrást a költségvetés biztosítja majd – tette hozzá. Emellett az adóbevallások rendszerét is szeretnék egyszerűsíteni.
Az iparűzési adó (ipa) ezután is önkormányzati bevétel marad, jellegét és mértékét önkormányzati rendelettel szabályozzák, ám a jövő évtől az APEH szedi be és ellenőrzi, s bevallani is az adóhatóságnak kell – mondta a pénzügyminiszter. Az illetékek rendszerét is átalakítják. Oszkó Péter szerint olyan illetékmértéket szeretnének meghatározni, amelyet az ingatlanpiac jelenleg el tud viselni, és hosszú távon is segíti a működését. Az illeték általános mértéke 4 százalék lesz, a lakások esetében pedig 2 és 4 százalék. „Azonban elvárjuk, hogy ezt a lényegesen kisebb mértékű illetéket már mindenki megfizesse” – mondta Oszkó Péter.
„Senki ne dőljön be a testcselnek”
A Fidesz szerint az adócsökkentések valójában újabb adóemeléseket jelentenek, így július 1-jétől, illetve 2010-től jelentősen nőni fog a magyar vállalkozások, családok és magánszemélyek adóterhe, és könnyen lehet, hogy az ingatlanadó 30 milliós értékhatárát is lejjebb viszik – mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott, „a testcselnek senki ne dőljön be”, most 30 millió forintról beszélnek, érzékelve a tömegfelháborodást, de a 30 millió „könnyen lehet hárommillió és aztán 0,3 millió is”.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
