Jóri András beszámolóját a szavazásnál is tartózkodó Tóth Károly (MSZP) kifogásolta egyedül, aki közölte: az adatvédelmi biztosnak és hivatalának alapvető feladata, hogy a többség érdekére is tekintettel legyen akkor, amikor „egy nem hagyományos értelemben vett kisebbség adatvédelmi szempontok mögé bújva” teremt magának jogi keretet ahhoz, hogy az elkövetett szabálysértései, bűncselekményei számonkérése elmaradjon. Jóri András szóbeli beszámolójában egyebek mellett számot adott a térfigyelő, valamint a demonstrációk idején működtetett kamerákról. Mint mondta, a kamerák és az adatvédelem témája 14 éve rendszeresen visszatér az adatvédelmi biztos munkájában.
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a bizottság előtt a rendőrségről szóló, tavaly novemberben elkészült jelentését ismertette az írásban benyújtott beszámolójából. A kisebbségi ombudsman még 2008. április elején jelentette be, hogy átfogó vizsgálatot indít a rendőrség és a kisebbségek kapcsolatáról. A több mint fél éven át tartó vizsgálat a rendőrség és a kisebbségi csoportok közötti konfliktusok kezelésére, a rendőrség toborzási gyakorlatára, annak társadalmi hatására, a humánpolitikai változásokra, a vezetők, parancsnokok kiválasztására, valamint az igazoltatási gyakorlatra, a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségére és az állomány képzésének minőségére fókuszált. Keddi beszámolójában Kállai Ernő elmondta: a vizsgálat eredménye szerint a rendőrségen belül jelentősen érezhető a romákkal szembeni diszkrimináció. Tapasztalatuk szerint a cigány közösség és a rendőrség együttműködése a legtöbb esetben csak formális.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
