A keresztény ember hivatása, hogy a közjó szolgálatában megtegyen minden tőle telhetőt. Az igazság és a szeretet alapján működik igazán jól ez a világ, működik jól az emberi társadalom – mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) által összehívott találkozón a Parlament felsőházi termében. Úgy vélte, a keresztény embernek kötelessége, hogy keresse az igazságot, keresse a természet-, a társadalomtudományokban, a gazdaság, a kultúra, a művészetek minden területén, de az is, hogy amit felismert, azt próbálja meg az életébe is átültetni – tette hozzá.
A közélet és a magánélet kapcsolatáról szólva Erdő Péter azt mondta: e kettő ugyan az élet két különböző síkja, de ugyanazon személy életének és tevékenységének vetületei. Egy ember vallási meggyőződése, családi élete, munkahelyi és társadalmi tevékenysége összetartozik, és a személyben integrálódik – fejtette ki. Erdő Péter szerint a mai világban a kihívásokra jó válaszokat csak akkor lehet adni, ha a teológusok, a világiak, a különböző szakmák képviselői, a tudósok és a művészek együttműködnek, saját tapasztalataikat, szakismeretüket összeadják, és így keresik a válaszokat a mai világ kérdéseire. „Találjuk meg egymást, egészítsük ki azt, ami kinek-kinek a szakismeretéből hiányzik, hogy valóban megalapozott, valóban értékes, az embert, a szeretetet szolgáló válaszokat találjunk” – fogalmazott Erdő Péter.
Csomós József, a református egyház tiszáninneni egyházkerületének püspöke szintén a mai életünk gondjaival foglalkozva úgy vélekedett: legyen bármilyen válságban egy ország, a megoldás keresése és a keresztyénség elválaszthatatlanul összetartozik. Felhívta a figyelmet arra – amit biztatónak nevezett –, hogy 2001-ben a közgazdasági Nobel-díjat azért ítélték oda, mert valaki az értéket, az értékek hordozását beemelte a gazdaság fontos tényezői közé. Talán nem reménytelen a helyzet – mondta, majd hozzátette: eljöhet még az idő, amikor a parlamentben nemcsak a GDP-ről, hanem a kereszténységről, olyan normákról is lehet majd hallani, melyek jobban befolyásolják a gazdaságot, mint a GDP mutatója.
Tőkéczki László történész, politológus – aki egyszersmind a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka is – úgy vélekedett, Magyarország egy fordított ország, egy olyan ország, ahol a célok helyén az eszközök állnak. Ez volt – az 1956-os forradalom leverése óta – a Kádár-korszakban a célkitűzés, és a magyar társadalom többségét sikerült is az eszközök megszerzésére, az anyagi eszközök birtoklásának élvezetére szoktatni. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben a Magyarországon jellemző „kettős önzés” most más országoknál is nehezebb helyzetbe sodort bennünket. Tőkéczki László kitért egy korábbi – még a posztkommunista világban készült – népszámlálásra, amely azt mutatja: a magyarok vallási hovatartozás tekintetében közepes helyen voltak még az előző rendszerben is. Elmondta: e statisztika szerint a magyar emberek 75 százaléka tartozott valamilyen egyházi közösséghez, ami mutatja, hogy megvannak a tradíciók. Közölte: vannak volt szocialista országok, ahol ez a mutató jobb, de van, ahol a miénknél rosszabb a helyzet.
Vukovich Gabriella demográfus arra hívta fel a figyelmet, hogy bár rossz a magyar demográfiai helyzet, ám a társadalom számára fontos a gyerek, a gyermekvállalás. Egy felmérésre hivatkozva közölte: a családok több gyereket szeretnének, mint ahányat vállalnak. Ez azt jelenti – mondta –, hogy jó családpolitikával bár megfordítani nem lehet a romló helyzetet, de a romlást azért lassítani lehet. Hogy ez a romló tendencia mit jelent, arról Vukovich Gabriella azt mondta: 2050-re a lakosság egyharmad része 60 évnél idősebb lesz, a 15 év alatti korosztályok aránya pedig 13-14 százalék körül várható. A szakember úgy vélte, ez a torzulás nemcsak a nyugdíjrendszerben, de a társadalom minden területén gondokat fog okozni.
(mti)
botrány
Ennyi volt, lemondott a Coldplay-koncerten lebukott techcég vezére
