A TALIS-felmérés során pedagógusokat kérdeztek munkakörülményeikről 23 államban, OECD-országokban és partnerországokban. A felmérésben országonként mintegy 6 ezer pedagógus vett részt 2008 tavaszán. A pedagógushiány a nemzetközi átlag alatt volt 2008-ban, azonban a 22 százalékos arány nem elhanyagolható mértékű a magyarországi iskolákban. Kiderült az is, hogy Magyarországon a pályakezdő pedagógusok közel kétharmada nem rendelkezik határozatlan idejű közalkalmazotti szerződéssel, de a 3-5 éve dolgozók közül is csak minden másodiknak van végleges kinevezése, s jellemzően csak a hatodik évre áll be egy átlagosan 86 százalékos arány.
A felmérés megerősítette: Magyarországon az átlagnál felülreprezentáltabbak a nők ezen a pályán, a 77 százalékos aránynál a régióban csak Olaszországban találni magasabb adatot. A legtöbb TALIS-országban nagyon kevés a fiatal pedagógus, a tanárok többsége 40 év feletti. Magyarországon a tanárok 12 százaléka 30 év alatti, és 28 százalékuk 50 év feletti. Tíz pedagógus közül csak négy látta úgy, hogy az iskola vezetése észleli és jutalmazza, ha fejleszti, javítja tanítási munkáját, illetve, hogy az iskolaigazgató jutalmazza a jól teljesítő tanárokat.
A vizsgálatban részt vevő országok többségében a pedagógusmunka értékelésének alig van befolyása a munkahelyi előrelépési esélyekre, a szakmai pálya ívére. Az önképzésre fordított időt és a képzés átlagos hosszát tekintve Magyarország nem sokkal marad el a TALIS-vizsgálat teljes nemzetközi mintájának átlagától: a továbbképzésre fordított napok száma a felmérést megelőző 18 hónap alatt átlagosan 16,7 nap volt. Feltűnő azonban a pályakezdők és az egyetemi végzettségűek alacsony részvételi aránya, s az, hogy az 5-8. évfolyamon tanító tanároknak több mint 10 százaléka saját bevallása szerint a felmérést megelőző 18 hónapban semmilyen, szakmai fejlődését szolgáló tanulási tevékenységben nem vett részt. A magyar pedagógusok a továbbképzés, a mentorálás, az óralátogatás hasznosságával azonban elégedettebbek a TALIS-országok átlagánál.
Fontos a pedagógusmunka értékelése
Magyarországon jó gyakorlat, hogy az iskolaigazgató autonóm szakmai irányító, nem csupán adminisztratív felettes – állapították meg. „Le kell bontani az akadályokat a pályára alkalmatlanok kiszűrése elől, és a kiváló pedagógusoknak a pályán maradásra ösztönző karrieresélyeket kell biztosítani, hiszen ők azok, akik a jó gyakorlatok terjesztésére, a tanári munka minőségi kritériumainak meghatározására hivatottak” – olvasható a felmérésben.
Messze az átlag alatt
A vizsgálat során az iskolai légkört is megnézték. Magyarországon a TALIS-államok viszonylatában kisebb problémának tűnik az iskolai alkohol- és kábítószer-fogyasztás, az iskolából való késés. A hiányzás és puskázás mértéke hasonló a nemzetközi átlaghoz, ezt meghaladja azonban a tanórai rendzavarás, a rongálás, a lopás, más tanulók vagy a „személyzet” fizikai, illetve lelki bántalmazása. Különösen aggasztó a helyzet a vulgáris beszéd használata és a rongálás terén: míg nemzetközi átlagban az intézmények 25 százalékában hátráltatja az oktatást a rongálás, nálunk ez 53,5 százalékos.
A vulgáris beszédnél a nemzetközi átlag 37 százalék, míg Magyarországon az iskolák 77 százalékában szenvednek ettől a tanárok. A tanórai rendzavarás az iskolák 71 százalékában okoz nehézséget. Megállapították: az oktatási segédanyagok, tankönyvek hiánya, nem megfelelő volta hátráltatja az oktatási tevékenységet átlagosan minden negyedik, Magyarországon tanító pedagógus iskolájában. Magyarországon azok a tanárok érzik jól magukat az osztályteremben, akik hisznek abban, hogy tanítási kompetenciáikat fejleszteni tudják, erre törekszenek is, akik nyitottak a pedagógiai újításokra, képesek a tanulókat aktivizálni a tanítási órán és jól tudnak együttműködni kollégáikkal – olvasható a felmérésben.
(MTI)
