„A rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért”

Az NDK-s polgárok életüket is kockáztató bátorságát, a szabadulás hihetetlen élményét örökíti meg kőbe faragva az „Áttörés”, a szabadulás emlékműve – mondta Sólyom László köztársasági elnök szerdán Sopronpusztán, amikor a páneurópai piknik 20. évfordulója alkalmából felavatta Melocco Miklós szoborkompozícióját. • „A jó ötletek hozzájárulhatnak a történelemhez” • Villámlátogatásra Magyarországra érkezett Merkel • Schmidt: A nyugati határzár feloldása a sorsunkká vált • Uniós kérdésekről tárgyalt a magyar és a svéd külügyminiszter

Az államfő kiemelte: az emlékmű megörökíti a pikniket szervező polgárok olthatatlan vágyát, hogy „hazatérhessenek” a határok nélküli Európába, dicsőíti elszántságukat és ügyességüket, ahogy ezt az akkori akadályok ellenére megszervezték. 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ „vasfüggönye” és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába. Sólyom László azt mondta: „Kőbe faragva örök jele lesz ez az emlékmű az NDK-s polgárok életüket is kockáztató kétségbeesett bátorságának, a nagy menekülésnek és a szabadulás hihetetlen élményének”.

Sólyom László szerint az áttörés emlékműve egyszersmind a rendszerváltás „legjobb arcának” állít emléket. Az államfő szerint ez a nap akkor is emlékművet érdemelne, ha a következmények teljesen másként alakultak volna. Akkor is messze túlmutatna önmagán, és emlékezésre méltó lenne a tény, hogy több mint hatszáz ember a német nemzet fallal, szögesdróttal, lőparanccsal elválasztott és bezárt részéből ki tudott törni, és el tudott jutni a német nemzet szabad részéhez – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra is: a páneurópai piknik ugyanúgy, mint azután a keletnémetek kiengedése nyugatra, része volt az 1989 nyarán felgyorsult politikai változásoknak. Akkor már befejezéshez közeledtek az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások, megfogható közelségben voltak a többpártrendszerű szabad választások – mondta.

Sólyom László szerint a rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Úgy fogalmazott: „A rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Kié a múlt? Ki vitte végbe a rendszerváltást? Mi az új, demokratikus rendszer viszonya a Kádár-rendszerhez? Hányszor kellett fellépnem azért, hogy leszögezzem, nincs folyamatosság a két rendszer között! Hányszor kellett küzdenem azért, hogy csak egyetlen 1956 van!”. Ez az emlékmű azt is hirdeti, hogy a rendszerváltásban döntő szerepet játszottak az emberek, az ország népe. Nemcsak politikusok egyezkedtek a kerekasztalnál, s „nem valamilyen reformkommunista program valósult meg” – jelentette ki.

(MTI)