A Kisboldogasszony-napi búcsú keretében a korábban a kegyhelyen szolgáló ferences és világi papok közösen mutatják be a liturgiát. A következő napon a nagymise főcelebránsa Pápai Lajos győri megyéspüspök lesz. A jubileumi ünnepség alkalmából nyitják meg a kegyhelyen az úgynevezett imaszándékkönyvet, amelyet a kegyszobor mellett helyeznek el, hogy a zarándokok bejegyezhessék Szűz Máriához intézett kéréseiket.
A ferencesek 1989-ban nem csak az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátalján telepedhettek meg, de Magyarországon is visszakapták korábbi lelkipásztori helyeiket, templomaikat és kolostoraikat. Paskai László bíboros, az akkori esztergomi érsek – aki maga is ferences szerzetes – értesítette levélben 1989-ben a ferences tartományfőnökséget, hogy szeptember 1-től a barátok visszatérhetnek Mátraverebély-Szentkútra, az ország egyik legnépszerűbb kegyhelyére.
Ugyancsak 1989. szeptember 1-től került vissza a rend kezelésébe Budán a Margit körúti templomuk, valamint a szécsényi plébániatemplom és rendház. Szentkúton és Szécsényben ez igazi visszatérést jelentett, mivel a pártállami évtizedekben az itteni ferences kolostorokat az állam más célra használta és a templomok vezetését egyházmegyés papok látták el.
A Margit körúton a kolostor megmaradt az évtizedekig mindössze két iskolát fenntartó rend tulajdonában. A plébániát egyházmegyei keretben szolgáló ferences atyák vezették, akik az állami tiltás miatt nem viselhették a ferencesek jellegzetes kapucnis barna csuháját. A Rákosi-rendszerben 1950. szeptember 7-én feloszlatták a szerzetesrendeket Magyarországon, négy kivétellel (bencés, ferences, piarista, iskolanővérek). A megmaradt szerzetesrendek csupán az összesen nyolc meghagyott katolikus gimnázium ellátásához szükséges létszámmal rendelkezhettek, így rendenként 40-45 szerzetes maradhatott meg.
(MTI)
origo.hu
Magyarország rejtett kincsei kvíz – nehéz kvíz a kevésbé ismert csodákról!
