„A jelen törekvéseinek gyökeret kell találni a múltban”

A Pázmány Péter bíboros által alapított és azóta 375 éve folyamatosan működő egyetemi utódintézmények üzenete: maradni és mozdulni, kötődni és újítani, megtartani és változtatni – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) ünnepi szenátusi ülésén, melyet az ELTE fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartottak. • Az egyetemek feladata a „teljes emberek” nevelése lenne

MNO
2010. 05. 12. 11:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meglátása szerint „a jelen törekvéseinek gyökeret kell találni a múltban”, mert „a hitelesség érvényét az állandóság megbízhatósága adja”.

A felsőoktatási intézmények „nemcsak ismeretszerzési lehetőséget biztosítanak, hanem a hivatás megtalálásának idejét és terét, szellemi közegét is megteremtik”. Az értelem mellett az erkölcs is szükséges, illetve olyan eredmények, amelyek „az embert és a közösség javát, és nem csupán a hasznát ünneplik” – fogalmazott az MTA elnöke.

Hudecz Ferenc, az ELTE rektora beszédében kitért arra: Pázmány Péter bíboros, prímás 1635. május 12-én egyetemet alapított Nagyszombaton, és annak utódintézményei azóta is kiemelkedő helyet foglalnak el a nemzetközi tudományban.

Az ELTE sokoldalúan művelt, toleráns értelmiségiek képzésére törekszik, akik keresik a konszenzust, tisztelik a különböző kultúrák értékeit, képviselik a szolidaritást, a szakmaiságot. Az egyetem arra törekszik, hogy a társadalmi kihívásokra képes legyen válaszolni, gondozza a tehetségeket és „értékalapú, hatékony kapcsolatot alakítson ki szűkebb és tágabb környezetében” – mondta.

Kitért arra is, hogy együttműködnek a vállalkozói szférával, külföldi felsőoktatási és kutatóintézményekkel a magas szintű innovatív fejlesztések érdekében.

Fodor György, a PPKE rektora beszédében kiemelte: az ELTE rektorával közös nyilatkozatot adtak ki a jubileumi év kapcsán. Ebben többek között az szerepel, hogy fontosnak tartják az alapító Pázmány Péter példáját a tudomány és az ország iránti elkötelezettsége miatt. „Mindkét felsőoktatási intézmény vállalt feladata, hogy korszerű tudással rendelkező, sokoldalúan művelt, felelős értelmiségieket képezzen, akiket elemzőkészség, konszenzuskeresés, etikus és értékorientált viselkedés jellemez.”

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora a szenátusi ülésen elmondta: a magyar nemzet megmaradásának záloga az volt, hogy a legreménytelenebb időszakokban is akadtak nagy magyarok, akik a műveltség gyarapításával igyekeztek megalapozni a jobb jövőt. Mint mondta, a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem a megmaradást és a fejlődést jelentette a magyarság számára.

Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt: Pázmány Péter 1635-ös egyetemalapítása lehetővé tette, hogy Magyarország több évtizedes lemaradása után csatlakozzon az európai tudományos élethez.

A szenátus ünnepi ülése után az Egyetemi Könyvtár épületében az ELTE történetét feldolgozó kiállítás nyílt, és bemutatták Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben című kötetet.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.