„A hazai gazdaságot növekedési pályára kell állítani”

Magyarország számára fontos a makrogazdasági egyensúly, de a hazai gazdaságot minél előbb növekedési pályára kell állítani – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Budapesten, az Út a jövőbe című előadássorozat nyitó előadásán. A hat részből álló rendezvénysorozatot a Magyar Közgazdasági Társaság és az IBM Magyarország szervezte.• „Magyarországot a régió legversenyképesebb országává kell tenni”

Parragh László hangoztatta: a makrogazdasági egyensúly, a gazdasági növekedés beindítása és a szerkezeti reformok megkezdése párhuzamosan fontos feladatok, amelyeket szinte egyszerre kell teljesítenie az országnak. A jövő év elején hatályba lépő és már megvalósított adóváltozások növelik a magyar gazdaság versenyképességét – vélekedett az MKIK elnöke. Parragh László rámutatott: Magyarország növekedési pályára állítása nemcsak a hazai gazdasági stabilitás elérése, hanem a politikai stabilitás fenntartása miatt is alapvető.

Elmondta: a magyar intézményrendszer átalakítása, újragondolása amiatt is kiemelt feladat, hogy az ország minél jobban fel tudja használni a következő években az uniós forrásokat. Véleménye szerint az elmúlt években az uniós források jó részét fölösleges, a gazdaság jövőbeli fejlődését nem segítő beruházásokra fordította az ország. „Elpocsékoltuk az EU-s forrásokat” – fogalmazott keményen a kamarai elnök. Az állami intézményrendszert úgy kell megváltoztatni, hogy az akár 1000 milliárd forintos nagyságrendű, uniós pénzeket is felhasználó projekteket tudjon megfelelően kezelni – húzta alá Parragh László. Ahhoz, hogy a jövőben érdemi növekedés legyen az országban, az adómérsékléssel párhuzamosan a bürokráciát is jelentősen csökkenteni kell, egyúttal vissza kell szorítani a feketegazdaságot és a korrupciót.

Parragh László amellett érvelt, hogy a nagy hozzáadott értéket előállító gazdasági szektorok fejlesztése, munkahelyteremtő képességeik javítása mellett olyan területeken is új munkahelyeket kell létrehozni, amelyek a képzettséggel nem rendelkezőknek is biztosítanak valamilyen megélhetést. Hozzátette: ez azért fontos, mert Magyarország egyes részein munkajövedelem helyett csak segélyekből élnek bizonyos csoportok, vagy ahogy ő fogalmazott: „ezeken a helyeken a rendszeres munkába járás ismeretlen fogalom.”

Az MKIK elnöke a szakképzésben a német típusú, duális szakképzést, szakoktatást nevezte követendő példának. Parragh László végezetül hangoztatta: a kötelező kamarai tagságot újra vissza kellene állítani az országban, a velünk kiemelten szoros gazdasági kapcsolatokat fenntartó uniós tagállamokban, így Németországban, Ausztriában vagy Olaszországban is a kötelező kamarai tagság érvényesül.

Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország megbízott vezérigazgatója kiemelte: az IBM az európai harmadik kutatási központját Magyarországra hozta, Bécs és Zürich után Budapest is felkerült az IBM kutatási központjainak térképére. „Meggyőződésünk, hogy az informatika továbbra is húzóágazat Magyarországon, az információtechnológia komolyan fokozhatja a magyarországi kis- és középvállalkozások versenyképességét” – mutatott rá.

(MTI)