Sokkal izgalmasabb lesz Magyarország januárban kezdődő féléves elnöksége az Európai Unió élén, mint korábban gondolni lehetett, mert az eredetileg összeállított témák mellett az asztalra kerültek olyan aktuális kérdések is, mint a tagországok közti gazdasági koordináció, a 2020-ig tartó stratégiai elképzelések vagy egy esetleges kormányközi konferencia a most elhatározott szerződésmódosítás miatt – vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóját követő pénteki sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: a következő fél év rendkívül fontossá nőtte ki magát, így a magyar elnökséget kiemelt figyelem is övezi majd. Miközben eddig egyszerű bürokratikus felkészülésben kellett gondolkodni, most „világossá vált, hogy kellő nyitottsággal és intellektuális felkészültséggel (…) a legfontosabb kérdésekben eredményeket kell elérni”.Több témában ugyanis „egymástól széttartó álláspontokat felszínre hozó kérdések” várhatók.
Leszögezte azt is, hogy tovább kívánja vinni az eredetileg elhatározott magyar prioritások – köztük például a Duna-stratégia, a vízgazdálkodás, a kulturális sokféleség – képviseletét is. Mint mondta, már most biztosra lehet venni, hogy lesznek a magyar elnökségnek jól látható sikerei, például a közép-európai termőföld-moratóriumra vonatkozó kérdéskörben és talán tető alá kerül a horvát csatlakozási szerződés.
Előrelépéseket remél Orbán Viktor a keleti partnerség intézmények terén is, egyebek között a májusi budapesti csúcstalálkozón. Olyan terveket szeretne felállítani, amelyek az eddigi rendszert némileg átalakítják, országspecifikussá teszik. Az érintett hat országnak (Azerbajdzsán, Örményország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia) ugyanis nem ugyanarra van szüksége – vélte. Megismételte, hogy jól együtt kell működni a jelenlegi belga és a magyart követő lengyel elnökséggel is.
Orbán Viktor bejelentette, hogy a magyar elnökség kezdete előtt látogatást tesz mind a 26 többi tagállam vezetőjénél, a keleti partnerországok vezetőinél, tárgyal az európai parlamenti frakcióvezetőkkel, illetve „minden szereplővel, aki a magyar elnökség alatt valamilyen ügyben befolyással, súllyal bír”. Mint mondta, e folyamat keretében most találkozott például a luxemburgi miniszterelnökkel és a liberális frakció vezetőjével. Januárban, az elnökség átvétele után ugyancsak egyeztet valamennyi tagország kormányával – tette hozzá.
A jövendőbeli Magyarország ütközik össze a régi szabályokkal
Orbán Viktor kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatását célzó javaslat mellett. „Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk” – mondta a kormányfő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére. Szerinte a konfliktus lényege a jövendőbeli Magyarország összeütközése a régi szabályokkal. „Az egyik oldalon van az emberek igazságérzete, amely szerint a jövőben már nem lehet azt csinálni, ami eddig ment, vagyis hogy indokolatlanul magas és elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket fizetnek ki, ráadásul olyanoknak is, akik felelősek az ország tönkretételéért. Ugyanakkor itt áll a régi alkotmány, és az Alkotmánybíróság nem tehet mást, mint hogy a régi, ideiglenes alkotmány alapján minősíti a kormány indítványait” – mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, mert az igazságérzetnek ad elsőbbséget. „Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette” – jelentette ki, és leszögezte: a konfliktust nem tudják másként feloldani, mint a szóban forgó parlamenti kezdeményezéssel. Szerinte az új alkotmány elfogadásáig még számítani kell ilyen konfliktusokra. Utalt arra, hogy megtámadtak az Alkotmánybíróság előtt több más, „az új Magyarországhoz tartozó” intézkedést, így a bankadót, a krízisadót.
„Meg fogunk változtatni jó néhány dolgot” – tette hozzá, és úgy vélekedett: amikor jövő tavasszal, valószínűleg áprilisban új alkotmánya lesz az országnak, akkor megszűnnek majd az ilyen összeütközések. A miniszterelnök utalt saját október 23-i beszédére, és kifejtette: amikor abban arról szólt, hogy egy évük van, azt úgy értette, hogy ez alatt a nagyjából egy év alatt – a jövő év végére – az új alkotmány mellett meg kell születniük az abból következő sarkalatos törvényeknek is, és az a mostaninál harmonikusabb helyzetet teremt majd.
Orbán kitért arra, hogy olyan esetekben, amikor „nem az elit pénz- és pozícióvédelméhez tartozó” kritikákról van szó, ott egyenként kell kezelni a helyzetet. Megemlítette, hogy nem csupán 10-20-30 milliós végkielégítések vannak. Szerinte az államigazgatásból nem kell elküldeni senkit. A tapasztalt emberek munkájára szükség van, bár „lehet, hogy nem ott, ahol eddig dolgoztak” – mondta. „Miért kellene elküldeni 20-30-40 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusokat?” – tette fel a kérdést. Megjegyezte, hogy ennek szellemében fog utasítást kiadni az államigazgatásban, ha a pedagógusok finanszírozása átkerül az államhoz.
Most nem tesszük szóvá szlovák nyelvtörvény alapján kirótt büntetéseket
Orbán Viktor most nem kívánja szóvá tenni a szlovák nyelvtörvény alapján az utóbbi napokban kirótt büntetéseket, mert megállapodott Iveta Radicová szlovák kormányfővel abban: december végéig a nyilvánosság előtt nem nevesítenek kétoldalú konfliktusokat – mondta Orbán Viktor újságírói kérdésre. Elismerte, hogy a probléma létezik, de hangsúlyozta: köti az a megállapodás, hogy kormányfői szinten nem szólalnak meg, akkor sem, ha volna rá okuk. „Most éppen lenne” – jegyezte meg. Orbán szerint most „hagyni kell a külügyminisztereket meg a lejjebb lévő szinteket dolgozni”. „Bizalomépítési szakaszban vagyunk ” – érvelt amellett, hogy most nem lenne helyes, ha szóvá tenné az ügyet.
(MTI)
