Az unióhoz fordultak a bírósági vezetők

Bírósági vezetők az ország és az Európai Unió nyilvánosságához fordultak, mert felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartják a kormánypártok azon javaslatát, amely szerint az új alaptörvényben a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét 70-ről 62 évre csökkentenék.

Az erről szóló, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményt a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az öt ítélőtábla és tizenöt megyei bíróság elnöke írta alá. Kiemelték: „az alkotmányozás utolsó napjaiban elfogadott módosító javaslatról, annak jogszerűségéről, következményéről politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt”. Az aláírók szerint a javaslat ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. „A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív, és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel” – hangsúlyozták.

Rámutattak arra, hogy a javaslat következtében a jövő év január elsejével összesen 228, a 62. életévét betöltött bíró – köztük 121 igazgatási és szakmai vezető – szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. A jövő év végéig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása. Emiatt mintegy negyvenezer ügyben kell új bírót kijelölni, így szerintük jelentősen romlani fognak az időszerűségi mutatók, és komoly fennakadások lesznek a bíróságok működésében, hiszen a távozó bírók tömeges utánpótlása rendkívüli nehézséget okoz. Úgy vélik, a bíróságok működőképességét alapvetően fogja megrendíteni a módosítás.

Álláspontjuk szerint arra a kérdésre, miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatárát az alaptörvényben rendezni, egyetlen válasz kínálkozik: az, „hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt”. Kitértek arra: „ez az indokolatlan lépés politikai szándékot sejtet”. Mint írták, ezt a feltételezést erősíti az Európában az elsők között bevezetett bírósági önigazgatási modell felszámolására való törekvés, az a körülmény, hogy az alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Utaltak arra, hogy az ugyanezen összetételű parlament tavaly decemberben még a bírósági önigazgatás megújítása és új jogintézmények bevezetése mellett voksolt.

„Ez a mostani döntés megteremti a politikai beavatkozás, a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét” – szögezték le közleményükben. Hozzátették: szakmailag elfogadhatatlan, morálisan vállalhatatlan lenne, ha ebben a helyzetben nem emelnék fel a szavukat a bírósági szervezet önállóságáért, függetlenségéért, elhatárolódva minden jövőbeni politikai befolyásolástól, de kihasználva az egyetlen lehetséges és számukra elfogadható eszközt, az ország és az Európai Unió nyilvánosságának az erejét. „Képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimumértékeiért kell küzdenünk” – fogalmaztak a bírósági vezetők. A közlemény aláírói között nem szerepel a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Békés Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Vas Megyei Bíróság, valamint a Fővárosi Bíróság vezetője; utóbbi két intézménynek jelenleg nincs elnöke.

(MTI)