Vajon miért csak Magyarországot vették elő a törvény kapcsán?

A kormányzati kommunikációs államtitkár szerint furcsa és érdekes, hogy míg a magyar médiatörvény „különleges figyelmet élvezett”, addig az európai sajtóban és politikában szó sem esik arról, hogy Brüsszel levélben fordult 16 uniós tagállamhoz az audiovizuális médiairányelv ügyében.

MNO
2011. 04. 01. 12:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MTI kedden számolt be arról, hogy levélben kért tájékoztatást az Európai Bizottság 16 uniós tagállamtól, miképpen ültették át saját nemzeti jogrendszerükbe az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelvet. Az érintett 16 ország – Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia – tíz héten belül köteles válaszolni.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-nek pénteken azt mondta: Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos gyakorlatilag ugyanazokat a kérdéseket teszi fel most az említett tagállamoknak, mint tette korábban Magyarország esetében. Neelie Kroes szóvivője szerint ugyanis – mint idézte – nincsenek meggyőződve arról, hogy minden tagállam megfelelően hajtotta végre az irányelvet.

Azonban – folytatta az államtitkár – „érdekes módon” az európai sajtóban és politikában szó sem esik arról, hogy az európai uniós tagállamok több mint fele kap ilyen felszólítást. „Minimum furcsa, hogy ez így van” – tette hozzá, megjegyezve: „Magyarország valamiért különleges figyelmet élvezett” médiaügyben.

A keddi brüsszeli közlés szerint a tájékoztatáskérés kiterjed egyebek közt az „eredetország elvének” alkalmazására, a gyűlöletkeltés jogi korlátaira, a válaszadás jogának szabályozására, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére, illetve a kiskorúak védelmére. „Egytől egyig olyan témáról van szó, amelyet a magyar médiatörvény egyrészt pozitívan, előremutatóan kezel, másrészt pedig átvezet a magyar jogba, illetve válaszokat ad ezekre a kérdésekre” – mondta Kovács Zoltán.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.