Az MTI kedden számolt be arról, hogy levélben kért tájékoztatást az Európai Bizottság 16 uniós tagállamtól, miképpen ültették át saját nemzeti jogrendszerükbe az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelvet. Az érintett 16 ország – Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia – tíz héten belül köteles válaszolni.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-nek pénteken azt mondta: Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos gyakorlatilag ugyanazokat a kérdéseket teszi fel most az említett tagállamoknak, mint tette korábban Magyarország esetében. Neelie Kroes szóvivője szerint ugyanis – mint idézte – nincsenek meggyőződve arról, hogy minden tagállam megfelelően hajtotta végre az irányelvet.
Azonban – folytatta az államtitkár – „érdekes módon” az európai sajtóban és politikában szó sem esik arról, hogy az európai uniós tagállamok több mint fele kap ilyen felszólítást. „Minimum furcsa, hogy ez így van” – tette hozzá, megjegyezve: „Magyarország valamiért különleges figyelmet élvezett” médiaügyben.
A keddi brüsszeli közlés szerint a tájékoztatáskérés kiterjed egyebek közt az „eredetország elvének” alkalmazására, a gyűlöletkeltés jogi korlátaira, a válaszadás jogának szabályozására, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére, illetve a kiskorúak védelmére. „Egytől egyig olyan témáról van szó, amelyet a magyar médiatörvény egyrészt pozitívan, előremutatóan kezel, másrészt pedig átvezet a magyar jogba, illetve válaszokat ad ezekre a kérdésekre” – mondta Kovács Zoltán.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.