A pártok inkább a vegyes rendszer mellett voksolnak

Az új választási rendszerről szóló elképzeléseiket ismertették a parlamenti pártok kedden az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő parlamenti albizottság ülésén. A felszólalásokból az derült ki, hogy a többség fenntartaná a vegyes rendszert. • A rendszer akkor lesz sikeres, ha az összetartozást segíti • Jók az eredmények, bevált a szabálysértési törvény módosítása

MNO
2011. 05. 10. 11:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vitányi István (Fidesz) emlékeztetett, a tavaly májusban a választásról benyújtott kormánypárti indítványban egyértelműen a vegyes rendszert támogatták.

Az LMP javaslatáról Karácsony Gergely azt mondta, az arányosítás irányába kellene lépni egy olyan mandátumkiosztási technikával, amelyben a listás- és az egyénimandátum-kiosztás össze van kötve.

Gyüre Csaba (Jobbik) közölte, a Jobbik a vegyes rendszert és annak egy arányosabb formáját támogatja.

A szocialista Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP évek óta az arányosabb rendszer pártján áll. Az egy évvel ezelőtt benyújtott javaslatukban ugyan egy tisztán listás rendszert vázoltak, de – mint fogalmazott – nyitottak a kérdést illetően.

Lamperth rémes jelektől retteg

Az MSZP a határon túli magyar állampolgárok választójogát magyarországi állandó lakóhelyhez kötné – ismertette Lamperth Mónika. Az ellenzéki politikus szólt arról is, hogy a választási rendszer átalakításával kapcsolatos „jelek” szerinte hasonlók az alkotmányozás folyamatában tapasztaltakhoz. „Ahogy hirtelen megnevezték” Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselőt, „aki majd a magyar népnek alaptörvényt bocsát ki magából, hasonló rémes jelek látszódnak most is” – fogalmazott, utalva arra, hogy a szintén fideszes EP-képviselőt, Áder Jánost felkérték a kormánypártok a választójogi reform megalkotásának koordinálására.

Lamperth Mónika kijelentette: garanciát kérnek arra, hogy ami az albizottságban folyik, az egy érdemi előkészítő munka, mert az MSZP „demokratikus díszítősort nem akar játszani ebben a történetben”.

Az LMP-s Karácsony Gergely úgy vélekedett, a vegyes rendszer megtartása, de egyúttal a szisztéma arányosítása együtt olyan irány lehet, amelyet minden parlamenti párt támogatni tud. Mint mondta, az arányosítás irányába kellene lépni egy olyan mandátumkiosztási technikával, amelyben a listás- és az egyénimandátum-kiosztás össze van kötve, de nemcsak kompenzáció révén, hanem úgy, hogy a két szisztéma együttesen ad ki egy mandátumarányt. Javaslatuk szerint a parlament körülbelül 260 tagú lenne.

Az LMP a lehető legnagyobb mértékben építene a jelenlegi egyéni választókerületi rendszerre, így – mint folytatta – elkerülhetnék azt az „óriási politikai veszélyforrást, hogy kreatívan elkezdjük újrarajzolni az összes körzetet”. Kifejtette ugyanakkor, hogy Budapest és Pest megye mandátumarányai nagyon aránytalanok, ezért ott mindenképpen újra kellene szabni a választókerületi határokat. A fővároson és Pest megyén kívül azonban szerinte a jelenleginél sokkal jobban nem lehetne megrajzolni a körzeteket, ha figyelembe veszik a megyehatárokat; három választókerületet, egy Veszprém, egy Tolna és egy Jász-Nagykun-Szolnok megyeit viszont egyszerűen meg kellene szüntetni – jegyezte meg –, mert ezek a rendszer igazán torz elemei.

LMP: Minimum 110 egyéni választókerület kellene

A kormányoldal által tervezett 200 tagú Országgyűlésről a képviselő úgy foglalt állást, hogy ebben az esetben minimum 110 egyéni választókerület kellene ahhoz, hogy ne sérüljenek az alapelvek. Felhívta egyébként a figyelmet arra – ellenzéki képviselőtársaihoz hasonlóan –, hogy az új alaptörvényben nem rögzítik a 200 tagú parlamentet.

Erre reagálva az albizottság KDNP-s elnöke, Salamon László úgy reagált, „alkotmányjogi szépészeti” okból nincs helye az új alaptörvényben parlamenti képviselői létszámnak.

A határon túli magyarok szavazásával kapcsolatban az LMP elképzelése az, hogy egy olyan, választott képviselőkből álló, konzultatív testület alakulhatna, amely a határon túl élő magyarokat érintő belpolitikai kérdésekben vétó- vagy véleményezési joggal rendelkezne.

Gyüre Csaba (Jobbik) közölte: pártja a vegyes rendszert és annak egy arányosabb formáját támogatja, ez ugyanis a társadalmi igazságosság egyik alapvető kérdése. Kifejtette: a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban 26 fős képviselői létszámnövekedést kezdeményeztek a már benyújtott törvénymódosítási javaslatukban, amellyel a listán szerezhető mandátumok számát emelnék. A határon túl élő magyarok aktív vagy passzív szavazati jogát illetően nyitottak mindkét irányban – tette hozzá Gyüre Csaba, rámutatva arra is, hogy a határon túliak szavazásának technikai lebonyolítása számos problémát vet fel.

Salamon László az ülésen emlékeztetett, hogy a paritásos albizottság mandátuma június 30-án jár le, a parlamentnek pedig december 31-ig mindenképpen meg kell alkotnia a választójogi törvényt, ugyanis ha nincs új jogszabály, nem lehet időközi választást tartani január 1-je után az Alkotmánybíróságnak a mostani egyéni választókerületi rendszert megsemmisítő korábbi döntése miatt.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.