A pártok inkább a vegyes rendszer mellett voksolnak

Az új választási rendszerről szóló elképzeléseiket ismertették a parlamenti pártok kedden az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő parlamenti albizottság ülésén. A felszólalásokból az derült ki, hogy a többség fenntartaná a vegyes rendszert. • A rendszer akkor lesz sikeres, ha az összetartozást segíti • Jók az eredmények, bevált a szabálysértési törvény módosítása

Vitányi István (Fidesz) emlékeztetett, a tavaly májusban a választásról benyújtott kormánypárti indítványban egyértelműen a vegyes rendszert támogatták.

Az LMP javaslatáról Karácsony Gergely azt mondta, az arányosítás irányába kellene lépni egy olyan mandátumkiosztási technikával, amelyben a listás- és az egyénimandátum-kiosztás össze van kötve.

Gyüre Csaba (Jobbik) közölte, a Jobbik a vegyes rendszert és annak egy arányosabb formáját támogatja.

A szocialista Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP évek óta az arányosabb rendszer pártján áll. Az egy évvel ezelőtt benyújtott javaslatukban ugyan egy tisztán listás rendszert vázoltak, de – mint fogalmazott – nyitottak a kérdést illetően.

Lamperth rémes jelektől retteg

Az MSZP a határon túli magyar állampolgárok választójogát magyarországi állandó lakóhelyhez kötné – ismertette Lamperth Mónika. Az ellenzéki politikus szólt arról is, hogy a választási rendszer átalakításával kapcsolatos „jelek” szerinte hasonlók az alkotmányozás folyamatában tapasztaltakhoz. „Ahogy hirtelen megnevezték” Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselőt, „aki majd a magyar népnek alaptörvényt bocsát ki magából, hasonló rémes jelek látszódnak most is” – fogalmazott, utalva arra, hogy a szintén fideszes EP-képviselőt, Áder Jánost felkérték a kormánypártok a választójogi reform megalkotásának koordinálására.

Lamperth Mónika kijelentette: garanciát kérnek arra, hogy ami az albizottságban folyik, az egy érdemi előkészítő munka, mert az MSZP „demokratikus díszítősort nem akar játszani ebben a történetben”.

Az LMP-s Karácsony Gergely úgy vélekedett, a vegyes rendszer megtartása, de egyúttal a szisztéma arányosítása együtt olyan irány lehet, amelyet minden parlamenti párt támogatni tud. Mint mondta, az arányosítás irányába kellene lépni egy olyan mandátumkiosztási technikával, amelyben a listás- és az egyénimandátum-kiosztás össze van kötve, de nemcsak kompenzáció révén, hanem úgy, hogy a két szisztéma együttesen ad ki egy mandátumarányt. Javaslatuk szerint a parlament körülbelül 260 tagú lenne.

Az LMP a lehető legnagyobb mértékben építene a jelenlegi egyéni választókerületi rendszerre, így – mint folytatta – elkerülhetnék azt az „óriási politikai veszélyforrást, hogy kreatívan elkezdjük újrarajzolni az összes körzetet”. Kifejtette ugyanakkor, hogy Budapest és Pest megye mandátumarányai nagyon aránytalanok, ezért ott mindenképpen újra kellene szabni a választókerületi határokat. A fővároson és Pest megyén kívül azonban szerinte a jelenleginél sokkal jobban nem lehetne megrajzolni a körzeteket, ha figyelembe veszik a megyehatárokat; három választókerületet, egy Veszprém, egy Tolna és egy Jász-Nagykun-Szolnok megyeit viszont egyszerűen meg kellene szüntetni – jegyezte meg –, mert ezek a rendszer igazán torz elemei.

LMP: Minimum 110 egyéni választókerület kellene

A kormányoldal által tervezett 200 tagú Országgyűlésről a képviselő úgy foglalt állást, hogy ebben az esetben minimum 110 egyéni választókerület kellene ahhoz, hogy ne sérüljenek az alapelvek. Felhívta egyébként a figyelmet arra – ellenzéki képviselőtársaihoz hasonlóan –, hogy az új alaptörvényben nem rögzítik a 200 tagú parlamentet.

Erre reagálva az albizottság KDNP-s elnöke, Salamon László úgy reagált, „alkotmányjogi szépészeti” okból nincs helye az új alaptörvényben parlamenti képviselői létszámnak.

A határon túli magyarok szavazásával kapcsolatban az LMP elképzelése az, hogy egy olyan, választott képviselőkből álló, konzultatív testület alakulhatna, amely a határon túl élő magyarokat érintő belpolitikai kérdésekben vétó- vagy véleményezési joggal rendelkezne.

Gyüre Csaba (Jobbik) közölte: pártja a vegyes rendszert és annak egy arányosabb formáját támogatja, ez ugyanis a társadalmi igazságosság egyik alapvető kérdése. Kifejtette: a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban 26 fős képviselői létszámnövekedést kezdeményeztek a már benyújtott törvénymódosítási javaslatukban, amellyel a listán szerezhető mandátumok számát emelnék. A határon túl élő magyarok aktív vagy passzív szavazati jogát illetően nyitottak mindkét irányban – tette hozzá Gyüre Csaba, rámutatva arra is, hogy a határon túliak szavazásának technikai lebonyolítása számos problémát vet fel.

Salamon László az ülésen emlékeztetett, hogy a paritásos albizottság mandátuma június 30-án jár le, a parlamentnek pedig december 31-ig mindenképpen meg kell alkotnia a választójogi törvényt, ugyanis ha nincs új jogszabály, nem lehet időközi választást tartani január 1-je után az Alkotmánybíróságnak a mostani egyéni választókerületi rendszert megsemmisítő korábbi döntése miatt.

(MTI)