A rendszer akkor lesz sikeres, ha az összetartozást segíti

Az a cél, hogy idén november elsejéig elfogadja az Országgyűlés az új választójogi törvényt – nyilatkozta Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője a Duna Televízió reggeli műsorában kedden.

MNO
2011. 05. 10. 11:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A politikus néhány konkrét változtatást már megerősített – például biztosan megszűnnek a megyei listák és több választó jut majd egy képviselőre az egyéni körzetekben –, másokról viszont mint javaslatról beszélt, jelezve, azokhoz várják az ellenzék véleményét is. A parlamentnek már benyújtott törvénytervezet pedig egy kiindulási alap. A határon túli magyar állampolgárok esetében továbbra is két választójogi szabályozás lehetősége áll fenn: az országos listára szavazás vagy a külön lista állítása a határon túliak számára. Gulyás Gergely szerint mindent egybevetve nincs ok azt feltételezni, hogy a határon túliak szavazatai döntenék majd el a magyarországi parlamenti választásokat.

Jelentős változásokat hoz a parlament működésében, hogy 2014-től kétszáz tagú lesz az Országgyűlés, azaz lényegében megfeleződik a mostani parlamenti képviselői létszám – mondta Gulyás Gergely a Reggel a Dunán stúdiójában. Ez elsősorban azt eredményezi majd, hogy az eddigitől eltérő struktúrában kell működnie a parlamentnek, mivel egy-egy képviselőre az eddigi 40-50 ezer helyett 80-110 ezer választó jut majd egyéni körzetenként; ezzel a képviselői munka is változni fog.

Nem lesz megyei lista

Biztos változás, hogy a megyei lista – technikai okokból – nem marad fenn; a kis megyékben ugyanis alig maradna a listákon mandátum. Tizennégy megyében két-három mandátum maradna csupán, ami annyira kevés, hogy nem lehetne az eredményeket arányosan leképezve kiosztani ezeket – érvelt a politikus. A megyei listák helyére egy országos lista lépne – tette hozzá. A szavazók számára a változtatás elsősorban abban nyilvánul majd meg, hogy a már megszokott két szavazatuk közül az egyiket továbbra is egyéni választókerületi jelöltre adják le – csak egy nagyobb kerületen belül –, a másik voksot pedig szintén listára adják, de nem megyeire, hanem az országosra – foglalta össze a változtatások lényegét Gulyás Gergely.

„Ez az, amit már most ki tudunk jelenteni. Az összes többi kérdésben – például hogy hány mandátum lesz a kétszáz fős parlamentben egyéni körzetből, illetve listáról – eligazítást ad ugyan a már beterjesztett törvénytervezet, de azt nem tekintjük véglegesnek, hanem tárgyalási alapnak” – mondta a fideszes politikus. Hozzátette: van egy, a témával külön is foglalkozó bizottság – ott is, és más fórumokon is várják az ellenzék véleményét; hiszen a választójogi rendszer az egyik legfontosabb politikai kérdés, és az a szerencsés, ha mindenki véleményt alkot róla – érvelt a politikus.

A választási rendszer arányosítási technikáiról Gulyás Gergely azt mondta: nem rossz az az „arany középút”, amit a ’89-es választójogi törvény kijelölt. A választási rendszernek ugyanis két fő feladata a választói akarat minél jobb leképezése a parlamentbe jutott pártok képviselőinek arányát tekintve, másfelől pedig a stabil kormányozhatóság biztosítása; ha ugyanis teljesen arányosan képezné le a választási rendszer a választói akaratot, akkor meglehet, nem jönne létre stabil kormány, „ez pedig senkinek sem érdeke” – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve: a fenti szempontokat az elmúlt ciklusokban elég jól sikerült tartani. Ez is azt jelzi, hogy sok megőrzendő érték van a jelenlegi választójogi törvényben, viszont a létszámcsökkentés miatt mindenképpen új törvény kell – tette hozzá. Ugyancsak nem dőlt még el, hogy egy- vagy kétfordulós választás legyen-e az új rendszerben – itt szintén várják az ellenzék véleményét – mondta Gulyás Gergely.

Két elképzelés létezik

A határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogával kapcsolatban továbbra is két verzió létezik: ők vagy az országos listára szavazhatnának, vagy külön határon túli magyar listákat állítanának fel számukra – derült ki a beszélgetésből. Utóbbi, a külön lista például az olasz és a horvát választási rendszerben is létezik; ennek az az előnye, hogy talán inkább magukénak érzik a határon túl élő magyarok, országos listára szavazniuk viszont sokkal egyszerűbb – tette hozzá a képviselő.

A rendszer egyébként akkor lesz sikeres, ha a magyarság összetartozását segíti, a cél ugyanis az, hogy az új alkotmányban is megjelenő egységes magyar nemzet valósággá váljon, minden csak eszköz ennek eléréséhez – érvelt Gulyás. Ilyen értelemben az, hogy a magyarországi közhatalom létrejöttébe azok is beleszólhatnak, akik a határokon túl élnek és magyar állampolgárok – ez erősíti a kötelékeket a kormányzat elképzelései szerint – tette hozzá.

A felmérések szerint 600-700 ezer határon túli magyar kaphatja meg egyszerűsített módon a magyar állampolgárságot. Ebből hányan szavaznak majd a becslések szerint a magyarországi választásokon? – vetette fel a Reggel a Dunán riportere.

Ha ezt a becslést vesszük alapul – ami az eddig beérkezett kérelmek alapján reálisnak tekinthető – közülük 500-600 ezer állampolgárnak lesz választójoga (akik tizennyolc évnél idősebbek). Hogy közülük mennyien mennek el – erre legfeljebb abból lehet következtetni, hogy a saját választásaikon milyen arányban vesznek részt – érvelt Gulyás Gergely.

Ezt alapul véve az 50 százaléknál magasabb részvétel a köreikből „már csodaszámba menne”; mindent egybevetve nincs ok azt feltételezni, hogy a határon túli magyar állampolgárok szavazata döntené el a magyarországi választásokat – jelentette ki a fideszes politikus a Reggel a Dunán stúdiójában.

(Duna Televízió)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.