A politikus néhány konkrét változtatást már megerősített – például biztosan megszűnnek a megyei listák és több választó jut majd egy képviselőre az egyéni körzetekben –, másokról viszont mint javaslatról beszélt, jelezve, azokhoz várják az ellenzék véleményét is. A parlamentnek már benyújtott törvénytervezet pedig egy kiindulási alap. A határon túli magyar állampolgárok esetében továbbra is két választójogi szabályozás lehetősége áll fenn: az országos listára szavazás vagy a külön lista állítása a határon túliak számára. Gulyás Gergely szerint mindent egybevetve nincs ok azt feltételezni, hogy a határon túliak szavazatai döntenék majd el a magyarországi parlamenti választásokat.
Jelentős változásokat hoz a parlament működésében, hogy 2014-től kétszáz tagú lesz az Országgyűlés, azaz lényegében megfeleződik a mostani parlamenti képviselői létszám – mondta Gulyás Gergely a Reggel a Dunán stúdiójában. Ez elsősorban azt eredményezi majd, hogy az eddigitől eltérő struktúrában kell működnie a parlamentnek, mivel egy-egy képviselőre az eddigi 40-50 ezer helyett 80-110 ezer választó jut majd egyéni körzetenként; ezzel a képviselői munka is változni fog.
Nem lesz megyei lista
Biztos változás, hogy a megyei lista – technikai okokból – nem marad fenn; a kis megyékben ugyanis alig maradna a listákon mandátum. Tizennégy megyében két-három mandátum maradna csupán, ami annyira kevés, hogy nem lehetne az eredményeket arányosan leképezve kiosztani ezeket – érvelt a politikus. A megyei listák helyére egy országos lista lépne – tette hozzá. A szavazók számára a változtatás elsősorban abban nyilvánul majd meg, hogy a már megszokott két szavazatuk közül az egyiket továbbra is egyéni választókerületi jelöltre adják le – csak egy nagyobb kerületen belül –, a másik voksot pedig szintén listára adják, de nem megyeire, hanem az országosra – foglalta össze a változtatások lényegét Gulyás Gergely.
„Ez az, amit már most ki tudunk jelenteni. Az összes többi kérdésben – például hogy hány mandátum lesz a kétszáz fős parlamentben egyéni körzetből, illetve listáról – eligazítást ad ugyan a már beterjesztett törvénytervezet, de azt nem tekintjük véglegesnek, hanem tárgyalási alapnak” – mondta a fideszes politikus. Hozzátette: van egy, a témával külön is foglalkozó bizottság – ott is, és más fórumokon is várják az ellenzék véleményét; hiszen a választójogi rendszer az egyik legfontosabb politikai kérdés, és az a szerencsés, ha mindenki véleményt alkot róla – érvelt a politikus.
A választási rendszer arányosítási technikáiról Gulyás Gergely azt mondta: nem rossz az az „arany középút”, amit a ’89-es választójogi törvény kijelölt. A választási rendszernek ugyanis két fő feladata a választói akarat minél jobb leképezése a parlamentbe jutott pártok képviselőinek arányát tekintve, másfelől pedig a stabil kormányozhatóság biztosítása; ha ugyanis teljesen arányosan képezné le a választási rendszer a választói akaratot, akkor meglehet, nem jönne létre stabil kormány, „ez pedig senkinek sem érdeke” – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve: a fenti szempontokat az elmúlt ciklusokban elég jól sikerült tartani. Ez is azt jelzi, hogy sok megőrzendő érték van a jelenlegi választójogi törvényben, viszont a létszámcsökkentés miatt mindenképpen új törvény kell – tette hozzá. Ugyancsak nem dőlt még el, hogy egy- vagy kétfordulós választás legyen-e az új rendszerben – itt szintén várják az ellenzék véleményét – mondta Gulyás Gergely.
Két elképzelés létezik
A határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogával kapcsolatban továbbra is két verzió létezik: ők vagy az országos listára szavazhatnának, vagy külön határon túli magyar listákat állítanának fel számukra – derült ki a beszélgetésből. Utóbbi, a külön lista például az olasz és a horvát választási rendszerben is létezik; ennek az az előnye, hogy talán inkább magukénak érzik a határon túl élő magyarok, országos listára szavazniuk viszont sokkal egyszerűbb – tette hozzá a képviselő.
A rendszer egyébként akkor lesz sikeres, ha a magyarság összetartozását segíti, a cél ugyanis az, hogy az új alkotmányban is megjelenő egységes magyar nemzet valósággá váljon, minden csak eszköz ennek eléréséhez – érvelt Gulyás. Ilyen értelemben az, hogy a magyarországi közhatalom létrejöttébe azok is beleszólhatnak, akik a határokon túl élnek és magyar állampolgárok – ez erősíti a kötelékeket a kormányzat elképzelései szerint – tette hozzá.
A felmérések szerint 600-700 ezer határon túli magyar kaphatja meg egyszerűsített módon a magyar állampolgárságot. Ebből hányan szavaznak majd a becslések szerint a magyarországi választásokon? – vetette fel a Reggel a Dunán riportere.
Ha ezt a becslést vesszük alapul – ami az eddig beérkezett kérelmek alapján reálisnak tekinthető – közülük 500-600 ezer állampolgárnak lesz választójoga (akik tizennyolc évnél idősebbek). Hogy közülük mennyien mennek el – erre legfeljebb abból lehet következtetni, hogy a saját választásaikon milyen arányban vesznek részt – érvelt Gulyás Gergely.
Ezt alapul véve az 50 százaléknál magasabb részvétel a köreikből „már csodaszámba menne”; mindent egybevetve nincs ok azt feltételezni, hogy a határon túli magyar állampolgárok szavazata döntené el a magyarországi választásokat – jelentette ki a fideszes politikus a Reggel a Dunán stúdiójában.
(Duna Televízió)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
