„A tudósokat sem szabad hagyni éhen halni”

A kifizetések felgyorsítását és a pályázatok egyszerűsítését követelték innovációs iparági szereplők a Világgazdaság által kedden rendezett Magyarország vállalati innovációs térképe című rendezvényen. A hozzászólók kijelentették: az elmúlt egy évben hiányolták a tiszta kormányzati kommunikációt, míg az innovációs hivatal elnöke átláthatóbb és számonkérhetőbb rendszert ígért.

Kovács András
2011. 05. 10. 10:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2011–2013 között 132 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) területhez, amelyet az Európai Unió finanszírozhat – hangsúlyozta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A kutatás-fejlesztés tekintetében hazánk az unió szintjén a középmezőny alján helyezkedik el – tette hozzá. Wolf szerint az állami támogatások esetében a cégek nem biztos, hogy teljes mértékben figyelnek a megtérülésre.

Stratégiai központ jöhet létre

Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke előadásában kijelentette, hogy a K+F+I politikának nagy hozzáadott értékűnek, stimulációs hatásúnak és tudásközpontúnak kell lennie. A kormány gazdaságpolitikája során az innovatív preferenciákat ki kell jelölni, majd ehhez kell szabni a támogatásokat – tette hozzá. „A NIH a stratégiai tervezés központja.” Mészáros szólt arról is, hogy a kormányváltást követően picit lelassultak a folyamatok, de bízik benne, hogy az újonnan kialakult intézményrendszer révén ez most új lendületet vesz. A NIH elnöke partnerséget kínált a kis- és középvállalkozói szektornak. Mészáros szerint az ő hatáskörük a K+F+I folyamatának a stratégiai megtervezése a kkv-k felé. „A piacképes termék létrehozásához a tudósokat sem szabad éhen halni hagyni.”

Be kell indítani a motort

A NIH elnöke beszámolt arról is, hogy együttműködési megállapodás van érvényben a Magyar Tudományos Akadémiával, és a szakmai és ipari szereplőkkel is erre törekednek. Mészáros szerint a NIH-nek értelemszerűen van koordináló funkciója, és emellett hatékony működést kell megvalósítania. Az átláthatóságnak és a visszacsatolásnak is érvényesülnie kell a K+F+I stratégiában – tette hozzá. Júniusra szeretnénk egy olyan térképet fölállítani, amelynek segítségével „kimazsolázhatnánk” azokat a cégeket, amelyek támogathatók – mutatott rá a NIH elnöke. „Ahhoz, hogy egy innováció elinduljon, tőkére van szükség.” Vélhetően a NIH új feladata lesz az államigazgatási és hatósági funkciók fölvétele, valamint különféle szolgáltatásokat fog közvetíteni a kkv-szektor felé a hivatal – hangsúlyozta Mészáros. Végezetül elmondta, hogy be kell indítani az innovációs motort, amelyben a NIH-nek kiemelt szerepe kell legyen.

Érdemes tágabban értelmezni az innovációt

Bánfi Tamás egyetemi tanár a vállalati innovációs térkép kapcsán kijelentette, hogy a versenyképesség szempontjából rendkívül lényeges szempont a mindenkori adó- és árfolyamszint és az innováció. Emellett még egy alapvető kérdés, hogy 2007-ben a munkaképes korúakból (15–64 év) az inaktívakból a szakképzetlenek száma nagyjából eléri a kétmillió főt, ami szintén egy nagyon hátráltató tényező – tette hozzá. 515 vállalat adatait használtuk föl az elemzésben, ami nem tekinthető reprezentatív mintának – mutatott rá Bánfi. Az egyetemi tanár szólt arról is, hogy kellő szerénységgel kell értékelni a beérkezett eredményeket.

A hét magyarországi régióból elegendő válasz érkezett, így megállapítható, hogy jelentős különbséget nem láttunk – tette hozzá. A vállalatok 83 százaléka tartotta magát innovatívnak a felmérés alapján – hangsúlyozta a kutató. A válaszok alapján a vállalatok méretük alapján megfelelő számú felsőfokú végzettett alkalmaznak, de túlzásnak tartja, hogy a cégek 25 százaléka rendelkezik K+F személyzettel – mondta Bánfi. Az egyetemi tanár az innováció mozgatórugója kapcsán csalódásának adott hangot, hogy csupán egyetlen vállalat jelölte meg a környezetvédelmet. Befejezésül Bánfi elmondta, hogy az innovatív alkalmazkodás feltétlenül célravezető irány, és érdemes azt tágabban értelmezni.

Negyvenszeres felgyorsulás következik?

Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője elmondta, hogy 2,366 milliárd forintnyi pénzt fizettek ki eddig és a jövőben negyvenszeres felgyorsulás jöhet. 3500 szerződést vettek át a korábbi időszakból, aminek a 10 százaléka esetében történt kifizetés – tette hozzá. Siba szerint az elmúlt egy évben is voltak innovációs pályázatok, többek között az unió részéről. „Megpróbáljuk a vállalkozásokat arra ösztönözni, hogy olyan kutatóhelyekkel működjenek együtt, ahol megvan a lehetőség az innovatív eredményekre.” Tudom jól, hogy minden pénz kevés a jelenlegi helyzetben – tette hozzá.

Nikodémus Antal, az NGM főosztályvezetője szerint a kifizetések felgyorsulása alapvetően az intézményi munkakultúrától függ. Szólt arról is, hogy az innovációs alapból 25 milliárdos elvonás történt, ami szintén kihatással van a kifizetésekre. A forráskoordináció terén mindenképpen történt előrelépés az elmúlt egy évben – mutatott rá Nikodémus. Figyelembe kell venni az ország K+F teljesítményét is, és hogy képes-e az ország a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan felhasználni – mondta. „Ne feledkezzünk el arról, hogy az innovációs alap mellett más lehetőségek is rendelkezésre állnak.”

Hiányzik a kommunikáció

Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója elégedett a bejelentésekkel. Szerinte az iparág tiszta kommunikációt vár el az állam részéről. A minimum az lenne, hogy a kifizetések idejét legalább egy határidőhöz kötnék, mivel a vállalatoknak tervezniük kell – tette hozzá. „Örülök a negyvenszeres sebességnek, de az ipar alapvetően egy éve a kommunikációt hiányolja.” A biotechnológiai iparágban a válság ellenére is szédületes fejlődés volt, míg itthonról rengeteg szakember inkább külföldön próbált szerencsét – mutatott rá Duda. Úgy látja, hogy az adórendszeri változtatás nem biztos, hogy a legjobb útja a támogatásoknak.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy az elmúlt évben az innovatív vállalatok jelentős része benne van abban a körben, amely nem jutott kifizetéshez. Ezek a cégek természetesen nem tudtak produktív tevékenységet végezni, aminek a hatásait egyelőre nem lehet megmondani – tette hozzá. Évekig a pályázatok összehangolását követeltük, ami most az új rendszerben megtörtént – hangsúlyozta Pakucs. „Ne kelljen tolmács egy pályázat elkészítéséhez, ami jelentősen nem változott az elmúlt időszakban sem.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.