2011–2013 között 132 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) területhez, amelyet az Európai Unió finanszírozhat – hangsúlyozta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A kutatás-fejlesztés tekintetében hazánk az unió szintjén a középmezőny alján helyezkedik el – tette hozzá. Wolf szerint az állami támogatások esetében a cégek nem biztos, hogy teljes mértékben figyelnek a megtérülésre.
Stratégiai központ jöhet létre
Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke előadásában kijelentette, hogy a K+F+I politikának nagy hozzáadott értékűnek, stimulációs hatásúnak és tudásközpontúnak kell lennie. A kormány gazdaságpolitikája során az innovatív preferenciákat ki kell jelölni, majd ehhez kell szabni a támogatásokat – tette hozzá. „A NIH a stratégiai tervezés központja.” Mészáros szólt arról is, hogy a kormányváltást követően picit lelassultak a folyamatok, de bízik benne, hogy az újonnan kialakult intézményrendszer révén ez most új lendületet vesz. A NIH elnöke partnerséget kínált a kis- és középvállalkozói szektornak. Mészáros szerint az ő hatáskörük a K+F+I folyamatának a stratégiai megtervezése a kkv-k felé. „A piacképes termék létrehozásához a tudósokat sem szabad éhen halni hagyni.”
Be kell indítani a motort
A NIH elnöke beszámolt arról is, hogy együttműködési megállapodás van érvényben a Magyar Tudományos Akadémiával, és a szakmai és ipari szereplőkkel is erre törekednek. Mészáros szerint a NIH-nek értelemszerűen van koordináló funkciója, és emellett hatékony működést kell megvalósítania. Az átláthatóságnak és a visszacsatolásnak is érvényesülnie kell a K+F+I stratégiában – tette hozzá. Júniusra szeretnénk egy olyan térképet fölállítani, amelynek segítségével „kimazsolázhatnánk” azokat a cégeket, amelyek támogathatók – mutatott rá a NIH elnöke. „Ahhoz, hogy egy innováció elinduljon, tőkére van szükség.” Vélhetően a NIH új feladata lesz az államigazgatási és hatósági funkciók fölvétele, valamint különféle szolgáltatásokat fog közvetíteni a kkv-szektor felé a hivatal – hangsúlyozta Mészáros. Végezetül elmondta, hogy be kell indítani az innovációs motort, amelyben a NIH-nek kiemelt szerepe kell legyen.
Érdemes tágabban értelmezni az innovációt
Bánfi Tamás egyetemi tanár a vállalati innovációs térkép kapcsán kijelentette, hogy a versenyképesség szempontjából rendkívül lényeges szempont a mindenkori adó- és árfolyamszint és az innováció. Emellett még egy alapvető kérdés, hogy 2007-ben a munkaképes korúakból (15–64 év) az inaktívakból a szakképzetlenek száma nagyjából eléri a kétmillió főt, ami szintén egy nagyon hátráltató tényező – tette hozzá. 515 vállalat adatait használtuk föl az elemzésben, ami nem tekinthető reprezentatív mintának – mutatott rá Bánfi. Az egyetemi tanár szólt arról is, hogy kellő szerénységgel kell értékelni a beérkezett eredményeket.
A hét magyarországi régióból elegendő válasz érkezett, így megállapítható, hogy jelentős különbséget nem láttunk – tette hozzá. A vállalatok 83 százaléka tartotta magát innovatívnak a felmérés alapján – hangsúlyozta a kutató. A válaszok alapján a vállalatok méretük alapján megfelelő számú felsőfokú végzettett alkalmaznak, de túlzásnak tartja, hogy a cégek 25 százaléka rendelkezik K+F személyzettel – mondta Bánfi. Az egyetemi tanár az innováció mozgatórugója kapcsán csalódásának adott hangot, hogy csupán egyetlen vállalat jelölte meg a környezetvédelmet. Befejezésül Bánfi elmondta, hogy az innovatív alkalmazkodás feltétlenül célravezető irány, és érdemes azt tágabban értelmezni.
Negyvenszeres felgyorsulás következik?
Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője elmondta, hogy 2,366 milliárd forintnyi pénzt fizettek ki eddig és a jövőben negyvenszeres felgyorsulás jöhet. 3500 szerződést vettek át a korábbi időszakból, aminek a 10 százaléka esetében történt kifizetés – tette hozzá. Siba szerint az elmúlt egy évben is voltak innovációs pályázatok, többek között az unió részéről. „Megpróbáljuk a vállalkozásokat arra ösztönözni, hogy olyan kutatóhelyekkel működjenek együtt, ahol megvan a lehetőség az innovatív eredményekre.” Tudom jól, hogy minden pénz kevés a jelenlegi helyzetben – tette hozzá.
Nikodémus Antal, az NGM főosztályvezetője szerint a kifizetések felgyorsulása alapvetően az intézményi munkakultúrától függ. Szólt arról is, hogy az innovációs alapból 25 milliárdos elvonás történt, ami szintén kihatással van a kifizetésekre. A forráskoordináció terén mindenképpen történt előrelépés az elmúlt egy évben – mutatott rá Nikodémus. Figyelembe kell venni az ország K+F teljesítményét is, és hogy képes-e az ország a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan felhasználni – mondta. „Ne feledkezzünk el arról, hogy az innovációs alap mellett más lehetőségek is rendelkezésre állnak.”
Hiányzik a kommunikáció
Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója elégedett a bejelentésekkel. Szerinte az iparág tiszta kommunikációt vár el az állam részéről. A minimum az lenne, hogy a kifizetések idejét legalább egy határidőhöz kötnék, mivel a vállalatoknak tervezniük kell – tette hozzá. „Örülök a negyvenszeres sebességnek, de az ipar alapvetően egy éve a kommunikációt hiányolja.” A biotechnológiai iparágban a válság ellenére is szédületes fejlődés volt, míg itthonról rengeteg szakember inkább külföldön próbált szerencsét – mutatott rá Duda. Úgy látja, hogy az adórendszeri változtatás nem biztos, hogy a legjobb útja a támogatásoknak.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy az elmúlt évben az innovatív vállalatok jelentős része benne van abban a körben, amely nem jutott kifizetéshez. Ezek a cégek természetesen nem tudtak produktív tevékenységet végezni, aminek a hatásait egyelőre nem lehet megmondani – tette hozzá. Évekig a pályázatok összehangolását követeltük, ami most az új rendszerben megtörtént – hangsúlyozta Pakucs. „Ne kelljen tolmács egy pályázat elkészítéséhez, ami jelentősen nem változott az elmúlt időszakban sem.”
orosz-ukrán háború
Lavrov vészjósló üzenetet küldött a NATO-nak
