A munkahelyteremtés és az adósságcsökkentés áll a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában, és ha tetszik a szocialistáknak, ha nem, az elmúlt egy esztendőben komoly sikereket lehetett elérni ezeken a területeken – így reagált Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő Török Zsoltnak, az MSZP szóvivőjének minapi kijelentésére, miszerint a Fidesz olyan eredményeket tüntet fel saját érdemeként, amelyek az előző kormányoknak köszönhetőek.
„Ha csak azt nézzük, hogy tavaly nyáron, kormányváltáskor az országot a szakadék széléről kellett visszarángatni, ahová majdnem belelökték az országot a szocialisták” – vetette fel a miniszterelnöki szóvivő. A közbevetésre, hogy sokak szerint a Bajnai-kormány már sokkal inkább a stabilizáció útjára lépett, semmint hogy a Fidesz-kormánynak annyira kritikus helyzetből kellett volna visszahozni az országot, Szijjártó Péter azt felelte: amikor átvették az ország kormányzását, a költségvetésbe „hazug, hamisított módon” 3,8 százalékos hiány volt beleírva. De ha az új kormány nem tett volna lépéseket, nem vezette volna be a bank- és a válságadókat vagy a költségvetési zárolásokat, akkor tavaly hétszázalékos lett volna a hiány. Szijjártó Péter elismerte, hogy ezt a Bajnai-kormány több volt tagja, köztük Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is vitatja. Arra viszont a mai napig nem kapott választ senkitől: miként lehet, hogy a bankadó és a válságadók bevezetése és a költségvetési zárolások kellettek a hiány 3,8 százalékon tartásához. Ezen érték és a hét százalék közötti különbözetet pedig nem lehet egyetlen adónem, például a társasági adó úgymond elkalkulálására írni – tette hozzá a miniszterelnöki szóvivő.
Változhatnak a csatlakozási feltételek
Orbán Viktor németországi tárgyalásán elhangzott, hogy az euró hazai bevezetésének céldátuma 2020 körülre tehető. Sokan viszont azt mondják, hogy a kormány által kitűzött versenyképességi célok eléréséhez szükség lenne az euró mihamarabbi bevezetésére – vetette fel a Közbeszéd. Vannak, akik ezt mondják, mások pedig azt, hogy a versenyképességi cél eléréséhez az euró bevezetése nem szükséges – reagált Szijjártó Péter. Tény az – tette hozzá –, hogy az euróra való átállás dátuma a jelenlegi feltételek mellett 2020 lehetne Magyarország számára. Azonban az is látszik, hogy a csatlakozási feltételek változnak vagy változhatnak. „Például az euró plusz paktum során olyan új előírásokat, egyezségeket rögzítettek az euroövezeti országok, amelyekről korábban nem volt szó. Például az adóharmonizáció kifejezetten a magyar nemzeti érdekkel ellentétes, Magyarországnak komoly versenyelőnye származhat az adóverseny során” – érvelt a szóvivő. Most azonban legfontosabb cél az államadósság csökkentése – hangzott az interjúban.
„Ha 2014-re sikerül elérni a célkitűzésünket, és az államadósságot a GDP hatvanöt-hetven százalékára csökkenthetnénk, azzal nagyon komoly lépést tennénk a versenyképességünk visszanyerése érdekében” – hangoztatta Szijjártó Péter.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara nemrég készült felméréséből az derül ki, hogy a német befektetők bizakodóak 2011-re vonatkozóan a nálunk lévő befektetéseiket illetően, de ez alapvetően a nemzetközi klíma javulásának, nem pedig a magyar kormány lépéseinek köszönhető. Nyilván egy vállalat sem örült a különadó kivetésének – reagált a miniszterelnöki szóvivő –, ugyanakkor a válságadók kifejezetten a szolgáltató és a pénzügyi szektorra vonatkoznak átmeneti, hároméves időtartamra. A termelő szektort – ahol a német vállalatok jelentős mértékben jelen vannak – egyáltalán nem sújtja a válságadó; ez a szektor képes a legtöbb munkahelyet teremteni, itt pedig nagyon komoly megállapodások születtek a magyar kormány és a német nagyvállalatok között – például az Audi, az Opel, a Mercedes beruházásai említendők – hangoztatta Szijjártó Péter, hozzátéve: remélik, hogy újabb beruházások érkeznek hozzánk.
Pozitív volt a németek hozzáállása
A magyar miniszterelnök németországi látogatásán pénzügyi befektetőkkel és a termelő szektor nagy vállalataival is folytak konzultációk a magyarországi beruházási lehetőségekről, és alapvetően pozitív volt a hozzáállás. Az pedig önmagáért beszélő adat, hogy a nálunk működő külföldi vállalatok közül éppen a németek forgatják vissza a profitjuk legnagyobb részét újabb magyarországi befektetésekbe – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő.
Megjegyezte: nem véletlenül hangzott el a német kancellár és a magyar miniszterelnök találkozóján, hogy a német vállalatok komoly szövetségesei Magyarországnak, hosszú távra terveznek; „mi pedig ennek örülünk, mert a német vállalatok tipikusan megadják a tiszteletet és a megbecsülést az országnak és munkavállalóknak, ami a kormánynak fontos”.
Mi minősül majd törvénytelennek?
Arra a legújabb alkotmánybírósági közlésre, miszerint a törvénysértő módon szerzett végkielégítésekre a legutóbbi AB-döntés után is kivethető visszamenőlegesen a kilencvennyolc százalékos különadó, Szijjártó Péter – kérdés kapcsán – úgy reagált: újabb kérdés, hogy mit minősítenek majd törvénytelennek. Ha pedig az ilyen végkielégítést felvevőknek szerződésük van a felvett összegről, a törvénysértést talán lehetetlen is bizonyítani; ezért tartja jónak továbbra a kormányoldal korábbi javaslatát, hogy különadó kapcsán kelljen visszafizetni ezen végkielégítések kettő-, illetve három és fél millió forint feletti részét.
„Itt olyan viták nyílnak megint, amelyek hátráltatják, hogy megfeleljünk a magyar emberek akaratának. A múlt héten született alkotmánybírósági döntés ellentétes az ország érdekével és az emberek igazságérzetével is” – tette hozzá. A felvetésre, hogy az vajon nem ütközik-e az igazságérzettel, ha valakin, például egy pedagóguson az évekkel korábban törvényesen felvett és azóta esetleg elköltött végkielégítést kérnék most számon, Szijjártó Péter azt mondta: nagyon kevés pedagógust ismer, aki három és fél millió forint feletti végkielégítést kaphatott. Viszont annál több esetet látott állami cégeknél és intézményeknél, kormányzati intézményeknél, ahol húsz-, harminc-, ötven- vagy százmillió forintos végkielégítéseket tettek zsebre emberek, miközben a kifizető cégek veszteséget termeltek, és növelték az államadósságot.
Ám az Alkotmánybíróság ismert döntése nyomán az egyetlen nyitva maradt utat választotta a kormányoldal, és a 2010-ben felvett „pofátlan végkielégítések” visszaszerzését lehetővé tevő módon fogadták el újra a különadótörvényt hétfőn az Országgyűlésben. Meggyőződése, hogy ez a jogszabály megfelel majd az alaptörvény normáinak és az AB múlt heti döntésének – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő a Közbeszéd stúdiójában.
(Duna TV)
főpolgármester
Megszólalt Karácsony Gergely a sírkertek botrányos bezárásáról
