A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamenti egyeztetés után újságíróknak elmondta: a bizottságot arról tájékoztatta, hogy a sarkalatos törvényeket két nagy csoportra osztották. A viszonylag jól előkészített vagy csupán technikai módosítást igénylő jogszabályokat várhatóan még az Országgyűlés nyári szünete előtt elfogadják, nagyobb részük viszont, amelyekről most vagy majd a nyáron kezdődik a politikai vita – így például az önkormányzati és a választójogi törvényről –, ősszel kerülhet a Ház elé.
A delegáció kérdései a sarkalatos törvények elfogadásának időzítése mellett arra vonatkoztak, mi alapján határolták be, hogy melyek lesznek sarkalatos jogszabályok, továbbá a tagok érdeklődtek a független hatóságok jogszabály-alkotási hatásköréről, az 1949-es alkotmány érvénytelennek nyilvánításáról is – ismertette a tárcavezető. Alapvetően tisztázó, tájékozódó jellegű volt a megbeszélés, a bizottság véleményt nem fogalmazott meg – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: részben az angol nyelvű fordításból, részben pedig „a közelmúlt magyar közjogi történetének nem annyira mély ismeretéből” adódóan fogalmazódtak meg tisztázandó kérdések. „Úgy láttam, hogy alapvető probléma nem fogalmazódik meg az alaptörvénnyel kapcsolatban” – mondta.
Bővül az Ab hatásköre
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, április 18-án egy a demokratikus eljárás szabályainak és a demokratikus rendszerekben megszokott tartalomnak megfelelő alaptörvényt fogadott el a magyar parlament. A fideszes politikusok jegyezte, múlt pénteken beterjesztett törvényjavaslatokkal kapcsolatban – amelyek egyebek mellett azt tartalmazzák, hogy már szeptembertől 15 tagú lehet az Alkotmánybíróság (Ab) – Navracsics Tibor azt mondta: a mostani módosítás alapvetően a létszámra vonatkozik, a célja pedig azzal függ össze, hogy január 1-jétől bővül az Ab hatásköre, ami nagy ügyteher-növekedéssel jár, és álláspontjuk szerint szükséges fél év felkészülés a testületnél.
A külügyminiszterrel is találkoznak
A Velencei Bizottság kétnapos magyarországi látogatáson tartózkodó delegációja a Navracsics Tiborral folytatott tárgyalás után Szájer József fideszes európai parlamenti képviselővel, az új alaptörvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultációs testület vezetőjével egyeztetett, majd Paczolay Péterrel, az Ab elnökével, Martonyi János külügyminiszterrel, Balsai Istvánnal, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnökével és a parlamenti pártok képviselőivel találkozik.
Az új magyar alaptörvény elfogadásának másnapján, április 19-én az Európa Tanács közgyűlése kérte az alkotmányos kérdésekben tanácsokkal szolgáló Velencei Bizottság véleményét az új magyar alkotmányról – a bizottság köreiből származó akkori értesülés szerint. Ugyanabból a forrásból azt is közölték, hogy május közepén Budapestre utaznak a Velencei Bizottság szakértői, s júniusban Strasbourgban jelentést terjesztenek a tanács parlamenti közgyűlése elé.
A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság – ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, amely 1990-es megalapítása óta vezető szerepet játszik a hagyományos európai alkotmányozási normáknak megfelelő alaptörvények elfogadásában.
Még informálódniuk kell
Az új magyar alaptörvény körüli helyzet még „nem nagyon világos”, a szöveget értelmezni kell, fontos, hogy a sarkalatos törvények elfogadása és egyéb fontos döntések meghozatala helyes irányban történjen – mondta a Velencei Bizottság titkárságának igazgatója kedden Budapesten az MTI-nek. „Nagyon fontos annak tisztázása, hogy mi történik most, az alaptörvény elfogadása után (…) a sarkalatos törvényekben még sok mindenről kell rendelkezni” – fogalmazott Thomas Markert, miután Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel tárgyalt a Parlamentben.
A Velencei Bizottság delegációja több kérdést is meg kíván vitatni másfél napos budapesti egyeztetései során, „a külügyminiszternek például természetesen fel fogjuk vetni a határon túl élő magyarok kérdését” – mondta az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes tanácsadó szervezetének titkárságvezetője.
Thomas Markert elmondta: Navracsics Tiborral egyebek között olyan fontos kérdésekről egyeztettek, hogy a tervek szerint mikor fogadja el a parlament a sarkalatos törvényeket, és mikor születnek döntések azokról a személyekről, akiket a régi alkotmány alapján neveztek ki. Ugyancsak tárgyaltak a költségvetésre vonatkozó új szabályozásról, valamint az új alaptörvény preambulumának azon kitételéről, hogy a régi alkotmány érvénytelennek tekintendő – mondta. Arra a kérdésre, felvetettek-e bármilyen aggályt, úgy felelt: „megvitattunk bizonyos kérdéseket, ezeket nem igazán nevezném aggályoknak, de fontosak számunkra, hogy értelmezzük az új alaptörvényt”.
Feszes a menetrend
Azt mondta, a kedd reggeli egyeztetéseken nem tértek vissza az alkotmány elfogadásának „feszes menetrendjéhez”, amelynek kapcsán a Velencei Bizottság korábban aggodalmát fejezte ki. „Ez a múlt kérdése, minket most jobban érdekel az új szöveg értelmezése” – tette hozzá a német jogászdoktor, és megjegyezte, tárgyalásaik elsődleges célja az információgyűjtés.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
