Vad dolgokat olvasott Csurka Istvánék szegedi rendezvényéről Kovács László, ezért még fontosabbnak tartotta azt a hétfői sajtóbeszélgetést, amelyen többek között azt magyarázta el az egykori uniós biztos, hogy „Magyarországot nem akarják elfoglalni, a magyarokat pedig nem akarják kiirtani”. A volt külügyminiszter úgy látja, hogy olyan bírálatra az unió történetében még nem volt példa, hogy egyszerre fogalmazzon meg kritikát egy tagállammal szemben az Európa Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács részéről. Kovács úgy látja, hogy ezek a bírálatok keményebbek, mint amelyek 2000-ben a Wolfgang Schüssel vezette néppárti kabinetet érték a Jörg Haider vezette Szabadságpárt koalícióba emelése miatt.
A szakpolitikus szerint ez azért van így, mert az Orbán-kormánynak már nem az összetételét, hanem a tevékenységét bírálják, amely „irritálta a demokrácia, a szabadságjogok híveit, és bizonyos gazdasági, pénzügyi köröket is”. A különadókról úgy szólt, persze hogy az érintetteknek „ez nem esett jól, hiszen nem jótékonysági intézmények”. Hozzátette, hogy 11 uniós országban van bankadó, ám az „példátlan, hogy konzultáció nélkül, visszamenőleges hatállyal és ilyen nagyságrendben vezessék be, mint Magyarországon”. Megjegyezte, hogy a magyar kormány viselkedése magában rejti annak veszélyét, hogy ha „egy közösséggel szemben védi az érdekeit, akkor példája esetleg ragadós lesz, ezért nem lehet meglepődni, ha példát akarnak statuálni velünk”. Megjegyezte azonban: ezek miatt nem indulnának eljárások Magyarországgal szemben.
Kovács kijelentette, nem presztízskérdés, hanem tény, hogy a szabályokat az EB ellenőrzi, ezért kár is azokkal szembemenni. „Meg kellene érteni, hogy a szuverenitásunk annyiban korlátozott az unióban, hogy a szabályokat tudomásul kell venni” – mondta, hozzátéve: meg kell nézni az érem másik oldalát is. Szerinte ugyanis a bírálatnak az a példátlan szembefordulás az eredménye, amelyet a jelenlegi magyar kormány gyakorol azzal, hogy „ilyen kihívó módon szembemegy az európai értékekkel és sérti az unió írott és íratlan szabályait”. Mert „a demokrácia évszázados szabályait ugyan sehol nem írják le tételesen, de ahogy a sáros futballcipőt sem tesszük az asztalra a tárgyaláson, úgy nem bontjuk le a fékek és ellensúlyok rendszerét sem”.
Ezért az alelnök úgy vélte, hogy például a jegybanktörvény módosítása kapcsán valószínűleg, a bírók nyugdíjazásával kapcsolatos, az adatvédelmi biztos mandátumának megszűnését okozó jogszabályok megváltoztatása miatt pedig lehetséges, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat hazánk ellen. Mindez azért aggályos, mert az unió tagjaként először az EB-vel kell tárgyalnunk a hitelfelvételről, és Kovács szerint csak ezt követően kérhetünk időpontot Washingtonban. „Az IMF hegyezi a fülét, hogy mit mond az EB” – fogalmazott. A valutalap elnökéről, Christine Lagarde-ról elmondta, hogy „okos asszony és kellemes ember”, hogy ilyen szigorúan nyilatkozik rólunk, azt „ki kellett vívni”.
Az MNO megkérdezte, hogyan változtathat a negatív összképen a Heritage Foundation felmérése, miszerint 49. vagyunk a „legszabadabb gazdaságok” listáján, megelőzve két visegrádi országot, az IMF-kedvenc Romániát és azt a Franciaországot, amelynek elnöke levélben aggódik állami cégeinek magyarországi sorsáért. Kovács szerint az állam szerepe a gazdaságban nehezen mérhető, és nehezen fejezhető ki. Úgy látja, ha nem is feltétlenül szubjektív módon születik egy ilyen rangsor, de valószínű, hogy egy másik intézet másfajta eredményt hozott volna ki. A legnagyobb probléma pedig ezen a téren nem is feltétlenül a beavatkozás, hanem a kiszámíthatatlanság.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
