No de hol van itt a lufieregetés?
Még alig ocsúdott fel a magyar abból, hogy bizony nekünk nem csak ellenségeink vannak mindenfelé, máris jött az összetartozás napja (március 22.), ennek kapcsán pedig – egy 2007-es kölcsönös parlamenti döntés óta – minden évben ezen a napon hol a lengyel államfő jön hozzánk, hol a magyar utazik a polákokhoz. Ezúttal Bronek Komorowski elnök volt a soros, az ő programját sikerült lekövetnem, és alaposan kellett kapaszkodni, hogy egy kis különlegességet is sikerüljön belecsempészni az államfői látogatásról szóló anyagba.
Tulajdonképpen elég szűk volt az a kör, aki kiigazodott Komorowski teljes magyarországi programján, mert voltak nem hivatalos elemei is. Az a tény, hogy hivatalosan végig tagadta a protokollcsapat a Bem téri koszorúzást – amiről magam már hetek óta tudtam, és hát Rétvári Bence államtitkár ki is kotyogta aznap reggel a Lánchíd Rádiónak –, okozott némi bizonytalanságot bennem, de jól értesültként megsegített egy egyedülálló napi összefoglaló videós anyag elkészítésében.
Az ünnep kiválóan sikerült, Komorowski elnök meghatottan vett részt a koszorúzáson, és jól láthatóan élvezte a hagyományőrzők előadását, alig egy-két testőr volt vele és feleségével. Csúcs Lászlóné is azt mondta nekem, hiába „hivatalos munkalátogatás”, Bronislaw Komorowski emiatt az ünnepség miatt jött hozzánk.
Ugye tudjuk, hol zajlott '56 október 23-án lengyel szolidaritási tüntetés Budapesten?
Korábbi születésnapi cikkeink:
Éhezve meneteltek a szocialisták
Mikor az első hírek kijöttek arról, hogy a februári rekord hidegben arra vállalkoznak a szocik közül néhányan, hogy Miskolcról Budapestre gyalogoljanak munkát és kenyeret követelve, akkor azt hittem, csak Gyurcsányék avasi terepgyakorlatára reagálnak. (Be kell vallanom: ezt ma is így hiszem.)
