Hiába mondják erre-arra, hogy a lengyel–magyar barátság csak keveseknek, ráadásul csak magyaroknak (nacionalistáknak) jelent bármit is, a március immár hagyományosan a két nép közös hónapja. Két jelentős esemény is összetorlódott március derekára; a békemenet és a lengyel államfő budapesti látogatása, aminek voltak bizony spontán elemei is Budán – Bronislaw „Bronek” Komorowski egyszer csak megjelent a Bem téren lufit eregetni a lengyel–magyar összetartozás napján. No de akkor időrendben.
A januári békemenet, illetve a nem szűnő nemzetközi nyomás hatására – ami a magyar kormányra nehezedett – a Gazeta Polska lengyel lapcsalád olvasói klubjaiból rengeteg busszal és vonattal több ezren jöttek Budapestre, hogy kifejezzék a két nemzet máig is élő és kölcsönös szolidaritását, és meghallgassák Orbán Viktort a Kossuth téren.
Szerkesztőként a tavaszi felvonulás előtti napon ráadásul egy igen érdekes hírbe botlottam az MTI-ben: Jan Vincent-Rostowski lengyel pénzügyér bejelentette a magyar utas válságmegoldást, az európai nagyhatalmi státusra törő Lengyelország minket követve bevezeti a bankadót.
A nagy napon korán keltünk: lengyelek a Nyugatiban, a Keletiben, a Déliben – az Északiban csak azért nem, mert nincs olyan. De tényleg mindenhol polákok voltak, Tarlós István délelőtti beszédén, a vári turisták helyén és a hétköznapokon iskolások által ellepett bel-budai zebrákon, járdákon. Még az sem zavart senkit, hogy a lengyeleket nyelvi gátak választották el a társalgástól a vendéglátókkal.
Tudva lévő, hogy a majd' 40 milliós államban – a komcsik jó időérzékű elűzésével – már két jobbos párt, egy konzervatív (PiS) és egy liberális (PO) vetekszik a kormányzati szolgálat lehetőségéért, az Orbán-kormánnyal pedig inkább a PiS „kokettál” (egyes körök ajj, be szeretik ezt a szót...). Ennek ellenére liberálisabb szemléletű, a magyar nyelvet tökéletesen bíró Roman Kowalski nagykövet igen jól otthonra talált nálunk, teljesen közvetlen mindenkivel, aki megkeresi, és még a kisebb programok mellé is simán odaáll védnökként, ha kérik. Egyébként Csúcs Lászlóné Halina asszony, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetője is ilyen jó ember, akárki meglássa!
