Kiderült, miért félnek Bajnaiék a rezsicsökkentéstől

Már aláírásgyűjtés is kezdődött, de Bajnai Gordonék még mindig nem békültek meg a rezsicsökkentéssel. Az USA-ból szereznek ötleteket, ahol lejárató kampány indult.

„Semmilyen további alkotmánymódosításra vagy gyors megoldásra sem szükség, sem lehetőség nincs” – fogalmazott Orbán Viktor pénteken a az önkényuralmi jelképekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésre reagálva. A kormányfő a Kossuth rádióban elmondta: a kormányoldal nem tudja megoldani, hogy április 30-ig minden szempontnak eleget tevő megoldást találjon az önkényuralmi jelképek tiltására. Szerinte emberiesség kérdése, hogy egy ilyen történelmű országban, mint Magyarország, az áldozatokra való tekintettel nem megengedhető bizonyos szimbólumok szabad viselete. Ismert, az Ab február 19-én semmisítette meg az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust.

Orbán közölte azt is: ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést. Azt mondta, a kormány szeretne együttműködni a szolgáltatókkal, ennek alapja azonban a további rezsicsökkentés, amelyet a miniszterelnök egész Magyarország sikerének nevezett. Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a szolgáltatóknak az eddigi évenkénti leolvasással szemben – ha a fogyasztó ezt kéri – negyedévente kell díjmentesen leolvasniuk a mérőórákat, és ennek lehetőségét este nyolc óráig biztosítaniuk kell. Előírták azt is, hogy a szolgáltatóknak minden járási székhelyen ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk, az ötezresnél népesebb településeken pedig panaszirodát kell működtetniük.

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadása biztosítani fogja a díjcsökkentések megvalósulását – szögezte le Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kedden. A törvényjavaslat – amelyet kedden kezdett tárgyalni a parlament – az áram, a földgáz és a távhő árának január 1-jei csökkentése mellett rögzíti a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos mérséklését július 1-jével, és kötelezővé teszi annak feltüntetését a számlákon.

Szerdán elkezdődött a Fidesz aláírás-gyűjtési akciója is a rezsicsökkentés megvédése érdekében. A nagyobbik kormánypárt szóvivője közleményben hangsúlyozta, a Fidesz világossá tette és teszi minden, az aláírásgyűjtésben részt vevő munkatársa és önkéntese számára, hogy a törvények legmesszebbmenő tiszteletben tartásával végezze az aláírásgyűjtést.

Rogán Antal beszélt arról is: Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon személy szerint az energetikai cégek és a mögöttük álló tulajdonosok lekötelezettjei. „Gyurcsányról tudjuk, hogy 2008-ban a saját cégének olcsóbban adta az áramot, miközben az általa vezetett kormány a magyar családok villamosenergia-költségeit duplájára növelte.” Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője egyébként arra szólította fel Gyurcsányt és Bajnait, hogy tegyék egyértelművé, milyen okok alapján támadják a rezsicsökkentést, van-e közük a külföldi tulajdonú szolgáltatókhoz, illetve milyen érdekeltségeik vannak a magyar energiaszektorban.

A Bajnai Gordon vezette ellenzéki pártszövetség ugyanakkor arra várt választ Orbán Viktortól, hogy kormánya miből fedezi majd az államilag felvásárolt E.ON-gázüzletág veszteségét. A Fidesz erre úgy reagált: ha Bajnai „kevesebbet futkározna a külföldi bankár barátaihoz és több időt töltene a magyar emberekkel”, akkor ő is tudhatná, hogy Magyarországon rezsicsökkentés és nem rezsiemelés zajlik.

A kormányellenes megnyilvánulások kapcsán a Magyar Nemzet szerdai számában írt arról, hogy a megmozdulásokban részt vevő „civil” szervezetek és az őket támogató Bajnai-féle választási szövetség lépésről lépésre követi az amerikai Saul Alinsky által kidolgozott technikákat. A radikális nézeteiről ismert gondolkodó 12 szabálya közül már jó néhányat a gyakorlatban is kipróbáltak az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség bázisát mozgató demonstrációkon. Bajnai egyébként kedden telefonon hívta fel Mesterházy Attilát, az MSZP és Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét, valamint Schiffer Andrást, az LMP országgyűlési képviselőjét, és egyeztetésre hívta őket, hogy közösen dönthessenek arról, hol, mikor, hogyan tiltakoznak az alaptörvény negyedik módosítása ellen.

Rogán Antal a héten kitért a kabinetet érő nemzetközi támadásokra is, hangsúlyozva hogy azok korábban azért álltak le, mert a magyar emberek a békemeneten kifejezték, hogy a kormány az ő kormányuk, és egyértelművé vált, hogy a kormány és a parlament bírja a támogatásukat. A kormány részéről ugyanakkor hiába hangsúlyozzák a konstruktív párbeszédet, az uniós normák tiszteletben tartását, Brüsszel aggodalmai csak nem akarnak megszűnni hazánkkal kapcsolatban, és a jelek szerint a tengerentúlon is elindult a hazai baloldal által támogatott lejárató kampány. Washingtonban a Helsinki Bizottság meghallgatásán az új magyar alkotmány legitimitása kapcsán egyes hozzászólók gyakorlatilag Magyarország nemzeti szuverenitását kérdőjelezték meg.

Szájer József magyar néppárti EP-képviselő Washingtonban hangsúlyozta: Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce. A fideszes politikus elmondta: Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.

Az amerikai politikai elit ugyanakkor nem támogatja egységesen a Magyarországot érintő kritikákat. Christopher H. Smith republikánus politikus, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke szerint méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban. Az Amerikai Magyar Szövetség nevében pedig Koszorús Ferenc elnök adott ki nyilatkozatot, melyben azt hangoztatta: részrehajlás nélkül, kizárólag a nyugati értékek előmozdításának szempontjából kellene vizsgálni a magyarországi demokrácia állapotát.

A hét kiemelkedő eseménye volt a pénteki Magyarország–Románia labdarúgó világbajnoki selejtező is. A nemzetközi szövetség döntése miatt zárt kapuk mögött lejátszott találkozón az utolsó pillanatban énekelték ki a sajtot a magyar játékosok szájából. Keleti szomszédunk a 93. percben egyenlített a csoport második helye szempontjából is különös jelentőségű presztízsmérkőzésen. A szurkolók két helyszínen, az Ötvenhatosok terén és a stadion mellett, a Dózsa György úton szurkolhattak. A lefújás után utóbbi helyszínen összecsapás alakult ki a drukkerek egy része és a rendőrök között.