A háromtagú büntetőtanács hét tanút hallgatott meg. A MÁV hat dolgozóját arról kérdezte az első fokon eljáró bíróság, hogy a gátszakadás napján, 2010. október 4-én a vonatközlekedéssel kapcsolatban milyen jelentéseket kaptak, illetve adtak.
Az a mozdonyvezető, aki a Budapestről Szombathelyre tartó gyorsvonatot vezette, felidézte: a timföldgyári megállónál egy férfi munkásruhában és védősisakban futva integetett, hogy álljon meg, és azt mondta, „kifolyt a vörösiszap a sínekre”. A mozdonyvezető riasztást küldött, jelentette a rendkívüli megállást, de az okát nem tudta megjelölni. Azt mondta, arra gondolt, hogy eltörhetett egy csővezeték.
A mozdonyvezető nem emlékezett arra az írásbeli rendelkezésre, amely alapján fénysorompóhiba miatt óránként 15 kilométeres sebességkorlátozást kapott Ajkán. Kijelentette: ha akkor (nagyjából fél egy körül) tudták volna a hiba okát, nem engedték volna tovább a vonatot Ajkáról.
A gyorsvonatot elindító vasutas azt vallotta, hogy 12.20-kor látta a biztosítóberendezések zavarjelzéseit. Ő is megismételte: ha tudja, hogy katasztrófa történt, nem engedi továbbmenni az állomásról a vonatot. Szerinte 12.35-kor indította a gyorsvonatot, a napló alapján 4 perc késéssel.
A kollégája jelenlétében meghallgatott forgalmi szolgálattevő azt mondta, Ajka és Devecser között aznap pályakarbantartást végeztek. Nagyjából 12.20 körül egy biztosítóberendezés „hamis foglaltságot” jelzett, és ő a zavar dokumentálásával együtt a gyorsvonat vezetőjét írásban értesítette erről. A tanú közölte, hogy a történtekről a Sínek világa című szaklap 2010/6. számában megjelent írásban szereplő időpontok pontosak, a négyperces késés tényét ő is megerősítette. Szerinte vasúti tragédia semmiképpen nem történhetett volna, mert a biztosítóberendezés sérülés esetén automatikusan lefékezi, megállítja a vonatot.
A gyorsvonaton utazó pályamester fenntartotta a nyomozás során tett vallomásait, egyebek között azt, hogy a vonatot megállító férfitől biztosan nem hangzottak el a „vörösiszap” és a „gátszakadás” szavak. A vonatok érkezését és indulását dokumentáló ajkai vonatfelvevő a tárgyaláson felidézte: aznap egy férfi telefonált a timföldgyárból 12.40 és 12.45 között azzal, hogy megrepedt a tározó oldala, és ömlik a víz, de nem tudta felidézni, mit mondott pontosan. Szerinte a telefonáló a „gátszakadás” és „vörösiszap” szavakat nem használta. Nyomozati vallomásában telefonálóként a negyedrendű vádlott Sz. Tibor diszpécsert jelölte meg, de a tárgyaláson nem emlékezett rá.
A tanúk többsége szerint helyesen cselekedett az, aki a vonatot megállította, de ezt az embert (a tizenharmadrendű vádlott W. Ferencet) a megkérdezettek egyike sem ismerte már meg. Ketten közülük megerősítették, hogy a férfi 12.44-kor állította meg a gyorsvonatot Ajka-Gyártelepnél, ezt az időpontot igazolja a mozdony fedélzeti számítógépe is.
A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő 10-es számú vörösiszap-kazettánál 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetői és alkalmazottai, összesen 15 ember ellen, a büntetőtárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. Csütörtökön az iszapkatasztrófa sújtotta települések polgármestereit hallgatják meg tanúként.
