A szakember megjegyezte, a sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a 2010-es borsodi árvíz tapasztalatai alapján átszervezték a katasztrófavédelmet, és a korábban külön állami és külön önkormányzati feladatokat és a munkaszervezést egységesítették. A védvonalakon vészhelyzetben így hivatásos katasztrófavédelmi tisztek irányítottak, miközben biztosították a nemzetgazdasági tartalékokhoz való gyors hozzáférést is.
– A márciusi hóhelyzet kezelése kapcsán kapott az OKF és a Belügyminisztérium is hideget, meleget. Az árvízi védekezés levezénylésében azonban még az ellenzék sem talált kifogásolnivalót.
– A téli teljesen más helyzet volt. Először is leszögezhetjük, hogy Magyarországon márciusban háromméteres hófalakra nemigen számít senki. A probléma fő forrása pedig az volt, hogy a hófúvásban több tömeges baleset történt, és a vészhelyzet az ország tizenhárom megyéjében alakult ki egyszerre, méghozzá azonnal. Háromszáznyolcvanezer ember került veszélybe, huszonhárom vonat akadt el, a megyei erőket nem tudtuk átcsoportosítani, mert akkor az ő megyéjükben ki mentett volna? A honvédséget promt nem lehetett bevonultatni, mert a katonák otthonukban voltak, ezért azokkal az erőkkel operáltunk, amelyek rendelkezésre álltak. A dunai árvíz előtt volt lehetőségünk a felkészülésre, a logisztikai készletezésre, előreszállításra, egységek átcsoportosítására, elhelyezésére, a kitelepítési tervek elkészítésére – hozzátenném, hogy a kitelepítési tervünk a hóhelyzet során is működött, mindenkit kimentettünk, senki nem fagyott meg. Az is példátlan, hogy másfél nap alatt helyreállítottuk három megyében az áramellátást, miután a szolgáltatók villanyoszlopai sorra dőltek ki a rájuk nehezedő jég súlya alatt. Egyszóval: a márciusi extrém, hirtelen kialakult helyzet volt, míg az árvíz prognosztizálható, a rendszer egészét megmozdító, a nemzetgazdasági tartalékokra építő, más módon finanszírozott, más jogrendben, kihirdetett veszélyhelyzetben működtetett hatalmas erőfeszítés.
– Nem sokkal később már a júniusihoz hasonló árvíz réme fenyegette az országot.
– Márciusban, áprilisban olyan árvízi helyzet alakult ki, amelyet kevéssel előtte tudtunk csak meg; Magyarország legtöbb folyója, patakja kezdett egyszerre áradni, a Tiszától a Muráig. A hirtelen esőzés és hóolvadás következtében létrejövő villámárvizek kiegészültek a nem mindennapi mértékű belvízzel. A tizenkilenc megyében úgy tudtunk sikerrel védekezni, hogy induló logisztikai készleteink voltak, villámgyorsan lehetett eszközöket, szakembereket küldeni a beavatkozás helyszínére. Az események azt jelezték: a rendszer működőképes, és komoly lakossági támogatásra számíthatunk. Sikeresen védekeztünk, mindenhol megvédtük a gátakat, egy települést sem öntött el a víz.