Háznagy, kisebbségi szószóló, feleannyi képviselő, kisebb létszámmal megalakuló frakció – ezeket az újdonságokat, illetve lehetőségeket hozza majd a következő parlamenti ciklus a 2014-es választások után felálló Országgyűlés életébe. Kérdés, következik-e mindebből, hogy szükség van új házszabályra. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes a 180 percben azt mondta, erre feltétlenül nincsen szükség – mert egy átfogó módosítással is követhetők a változások. Gulyás egyúttal hangsúlyozta, abból, hogy 386-ról 199-re csökken a parlament létszáma, például adódik, hogy ugyanannyi bizottsággal, mint most, nem is lenne működőképes a törvényhozás.
Ezenkívül szabályozni kell a parlamentben szószólóként vagy képviselőként megjelenő nemzetiségi politikusok munkáját, jogait, lehetőségeit is. Az újdonságnak számító posztokról a politikus elmondta, a választások eredményétől függ, hogy melyik nemzetiség tud képviselőt állítani és melyik szószólót. A választási törvény ugyanis kedvezményes kvótával lehetővé teszi azt, hogy az egy mandátumhoz szükséges szavazatok számának negyedével már teljes jogkörrel rendelkező képviselőt adhasson bármelyik nemzetiségi lista. Ha ezt a számot sem éri el, akkor is lehetősége van szószólót küldeni az Országgyűlésbe, akinek a jogai nagyjából és általánosságban megegyeznek a parlamenti képviselő jogaival, eltekintve attól a nagyon fontos körülménytől, hogy szavazati joga nincs.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva kitért a Jobbik pénteki parlamenti obstrukciójára is, amikor az új földtörvény elfogadása ellen tiltakozó ellenzéki párt képviselői elfoglalták az elnöki emelvényt. A fideszes politikus szerint a törvényhozás tekintélyéhez méltatlanul viselkedő, a legfőbb alkotmányos szerv működését megzavaró képviselők elleni fellépéshez nem kell új szabály, a parlament elnökének az országgyűlési törvény alapján most is megvan a lehetősége a kellő súlyú szankciókra.
A képviselő úgy véli, a Jobbik június 21-ei akciójához hasonló rendbontások ellen azonban a jövőben is csak utólag lehet fellépni, az ilyen viselkedést az adott helyzetben ezután sem lehet megakadályozni. Gulyás Gergely szerint ugyanis nem lenne célszerű, és csak tovább erodálná az Országgyűlés tekintélyét, ha a parlamenti őrök erőszakkal lépnének fel. „Az, amit a Jobbik tett, nemcsak az Országgyűlés tekintélyéhez méltatlan, hanem kifejezetten arra irányul, hogy a demokratikusan megválasztott népképviselet ne tudja a munkáját végezni. Ennél súlyosabb bűnt és alkotmánysértést egy párt nem tud elkövetni” – mondta a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki megerősítette, pártja képviselőcsoportja a lehető legszigorúbb szankciót sem tartja indokolatlannak.
