Példátlan összefogás: több mint 407 millió gyűlt össze

Szombatig több mint 407 millió forint adomány érkezett az árvízi károk enyhítésére.

A miniszter a jótékonysági napon sugárzott műsorban hozzátette: tárcája azt a feladatot kapta, hogy koordinálja és összefogja a segélyszervezetek adománygyűjtési tevékenységét. Példamutatónak nevezte, hogy az öt legnagyobb magyarországi segélyszervezet – a Magyar Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt – összehangolja munkáját a Humanitárius Koordinációs Tanácsban, amelynek elnökévé felkérték.

A segélyszervezetek – Magyarországon eddig példátlan módon – egyetlen telefonszámon, az 1357-es segélyvonalon gyűjtik az adományokat. Szombatig több mint 675 ezer telefonhívás, illetve SMS érkezett, ezekből 162 millió forint folyt be eddig, a számlára pedig 245 millió forintot utaltak, vagyis több mint 407 millió forint felajánlás futott be – számolt be a miniszter, aki bízik abban, hogy ez az összeg tovább nő.

Balog Zoltán szerint az, hogy Magyarországon nem követelt emberéletet az évszázad árvize, az összefogásnak és az összefogás koordinálásának volt köszönhető. Nemcsak a pénz gyűjtését kellett összehangolni, hanem például azt is, hogy honnan érkezzen az ásványvíz, az ennivaló vagy a hipó, ez pedig még nehezebb – tette hozzá. Mint elmondta: az adományok mértéke, illetve a védekezés és a helyreállítás szervezettsége is azt mutatja, hogy jó döntés volt a Humanitárius Koordinációs Tanács felállítása. A védekezési munkákra több mint 40 ezer önkéntes regisztrált, amire nem volt még példa. A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy 2015-től csak az kaphat érettségit, aki vállal önkéntes munkát.

Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos a jótékonysági műsorban hasznos tanácsokkal látta el a Duna közelében élőket. Hangsúlyozta, hogy a szúnyogcsípés megbetegedést is okozhat, de megjelenhetnek azok a rágcsálók is, amelyek vizeletükkel megfertőzhetik az élelmiszereket. Külön felhívta a figyelmet a penészes falak veszélyeire, hiszen a gombásodás allergiát okozhat, a penészedést ezért azonnal meg kell szüntetni, akár klórmésszel vagy hipóval. Elmondta: a napsugárzás nemcsak szárítja, de fertőtleníti is a falakat, ezért javasolt az átszellőztetés. Szabó Enikó szerint arra is vigyázni kell, hogy az árvíz után megmaradt pocsolyákban senki se fürödjön, különösen a gyerekekre kell vigyázni, mert a kórokozók fertőzéses megbetegedést okozhatnak.

Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége a műsorban arról beszélt, meglepte, hogy milyen sok önkéntes és civil segítő szervezet működik Magyarországon, amelyekről eddig nem is hallott. A köztársasági elnök felesége beszámolt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tatai központjában, illetve a neszmélyi és a dunaalmási gátakon szerzett tapasztalatairól is.

Magyarországon jóval kisebbek voltak az árvízi károk, mint például Németországban vagy Csehországban, de a védelmi munkák során körülbelül 10 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen okoztak károkat, ezek felmérése hétfőn fejeződik be – mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, helyreállításért felelős miniszterelnöki megbízott vasárnap délután a közmédia jótékonysági napján.

Bakondi György a közmédia műsorában hozzátette: a védekezéshez képest most egy kevésbé látványos, de nagyon fontos munka folyik, mert az emberek normális életviteléhez szükség volt az utak felszabadítására, a vasúti közlekedés újraindítására. A belterületekről el kellett tüntetni a homokzsákokat, fertőtlenítésre és szúnyogirtásra volt szükség, valamint a kitelepítettek visszaköltöztetésére.

A Magyar Honvédség szállítóhelikopterei a dunai árvízi védekezés során olyan helyekre is eljuttatták a homokzsákokat, ahová más módon nem lehetett. E járművek nélkül nem lehetett volna sikerrel végrehajtani a védekezést – hangsúlyozta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap este a közmédia jótékonysági műsorában.

Elmondta, hogy az egyszerre több tonna homokzsákot szállító helikopterek több mint kétszáz felszállást hajtottak végre a védekezés során. Ugyanakkor hozzátette: e gépeknek egy bajuk van, hogy negyvenévesek, s lassan egymás után kifutnak. Nem kerülhető el az – bármennyire jelentős költséget fog okozni –, hogy a következő kormány akár rögtön a megalakulását követően döntsön új helikopterek beszerzéséről.

A honvédségnél összesen 9600 ember volt készültségben az árvíz miatt. Köztük önkéntes tartalékos katonák is, akik közül több mint 1400-an vettek részt a védekezésben. Mint a miniszter kiemelte: most vizsgázott először az önkéntes tartalékos rendszer, s kiderült, hogy a tartalékosok is ugyanolyan teljes értékű munkát végeztek, mint az állomány aktív tagjai. Az önkéntes tartalékos rendszernek köszönhetően még nagyobb erőt tudott mozgósítani a honvédség, mint mondjuk három évvel ezelőtt – tette hozzá.

„Heroikus küzdelem volt, büszkék lehetünk rá – mondta Áder János köztársasági elnök a dunai árvízi védekezésről a műsorban. – Nagyszerűen helytálltak azok is, akiknek ez volt a dolguk és akik önként vettek részt a védekezésben.” Az államfő szeretné, ha nemcsak a nagy bajban, de a hétköznapokban is tovább élne az összefogás élménye, az, hogy ha valamit el akarunk érni, közösen sikerülhet. Áder János szerint nemzetközi összehasonlításban is büszke lehet Magyarország a teljesítményére, hiszen „nálunk gazdagabb, fejlettebb országoknak kapitulálni kellett”. Németország, Ausztria súlyos, eurómilliárdokban mérhető károkat szenvedett, és életek vesztek oda.