Támogatják a bizottságok Áder jelöltjét

A parlamenti bizottságok hétfőn támogatták Székely László jogászt, akit Áder János köztársasági elnök jelölt egy hónapja ombudsmannak.

Staudt Gábor jobbikos képviselő felvetette, hogy az ombudsman inkább többször forduljon Alkotmánybírósághoz (Ab), minthogy fontos ügyek sikkadjanak el. Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa az ombudsman indítványainak utóbbi időben megszaporodó alkotmánybírósági elutasítása kapcsán megjegyezte: „nem biztos, hogy a feladónál volt a hiba, lehet hogy a címzettben volt változás”.

Székely László minderre reagálva azt emelte ki: nem arra gondolt, hogy kevesebb indítvánnyal él, hiszen minden alkalommal az Ab-hez fordul majd, amikor indokoltnak látja, de az indítványok eredményességét szeretné fokozni.

A jelölt kifejtette azt is, hogy álláspontja szerint az a felfokozott várakozás, ami az alkotmánybírósági indítványok terén jelenleg az ombudsmannal szemben érzékelhető, átmeneti időszak, aminek javarészt az az oka, hogy a jelenlegi parlamentben politikai okokból az ellenzéki pártok nem tudják azt a törvényben előírt 25 százalékos támogatást biztosítani, ami az ilyen jellegű alkotmánybírósági indítványhoz kell. Ám ez a helyzet jövőre, a parlamenti választások során változhat, illetve már azzal is oldódott, hogy az ombudsman és az államfő mellett immár a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is Ab-hoz fordulhat – mutatott rá.

A jelölt ombudsmanként a legkirívóbb alapjogi visszásságoknál nem tartja kizártnak, hogy a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel közösen forduljanak az Ab-hoz.

Székely László elhárította azokat az ellenzéki felvetéseket, melyek szerint fideszes pártkötődésű lenne, mondván, a bős–nagymarosi vízlépcsővel, illetve a polgári törvénykönyv kodifikációjával kapcsolatos kormányzati megbízatásai során is össznemzeti ügyekben járt el. Jelezte, a vízlépcsővel kapcsolatos nemzetközi bírósági ítélet végrehajtásának koordinálásánál végzett munkáját minden parlamenti párt támogatta, egy civil jogi kódex pedig nem tekinthető „pártpolitikai projektnek”.

Székely László rámutatott arra is, hogy 1996 és 1998 között az akkori szocialista–szabad demokrata kormány delegálta a Matáv felügyelő bizottságába, 1993 és 1996 között pedig különböző politikai színezetű kormányok számára végzett a polgári törvénykönyvvel kapcsolatos munkákat.

A jelölt bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy megválasztása esetén befolyását latba vetve megpróbál többletforrásokat szerezni a közeljövőben megszaporodó feladatokhoz. Ilyen például, hogy 2015-től az ombudsman fogadja teljes körű anonimitás mellett a korrupciós ügyekkel kapcsolatos bejelentéseket, amire szerinte egy feddhetetlen személyekből álló, önálló szervezeti egységet kell majd felállítani a hivatalban. Továbbá az ENSZ kínzás és megalázó bánásmód elleni egyezményének hazai ellenőrzésével kapcsolatos feladatai is lesznek a jövőben az ombudsmannak.

Székely Lászlót az alkotmányügyi bizottságban a kormánypárti képviselők mellett a szocialisták is támogatták, a Jobbik azonban ellene szavazott; az LMP nem vett részt a szavazáson.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) integrációja nyomán tovább kell javulnia a pénzügyi fogyasztóvédelemnek – mondta Balog Ádám, az MNB alelnöke hétfőn az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén.

A bizottság tagjai az ülésen tájékoztatót hallgattak meg a PSZÁF feladatainak az MNB által történő átvételéről és a pénzügyi fogyasztóvédelem területét érintő szervezeti változásokról.

Balog Ádám szerint az a legfontosabb, hogy a fogyasztók érezzék, bármikor van kihez fordulniuk, ezért szeretnék, ha zavartalanul folytatódna a munka az integráció után. Hozzáfűzte: a pénzügyi békéltető testületnek akár erősebb szerepe is lehetne.

Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója az ülésen hangsúlyozta: a felügyelet mindent megtesz, hogy az MNB részére a jogszabályban előírtak szerint, sőt azon túl is átadja az ügyeket, hogy az átállásból, az integrációból az ügyfeleknek semmilyen hátrányuk ne származzon.