Ismét a kormány stadionépítési terveivel szemben foglalt állást az MSZP elnöke. Mesterházy Attila – már nem először – a Facebookon osztotta meg véleményét. Azt írta, hogy „Orbán fociőrülete nem ismer határokat, nem áll meg a felcsúti stadion és kitalálója házának kapujánál. Jövőre megduplázzák a stadionépítésekre szánt kiadásokat (kb. 36 milliárd forint) – ezt látjuk a költségvetésben.” Normális ország ez? – teszi fel a kérdést bejegyzése végén arra utalva, hogy inkább több tornatermet kellene létrehozni az iskolákban.
Mesterházy azonban még az MSZP kormányzása alatt normálisnak találta a stadionépítéseket. 2004 nyarán, az akkor Gyurcsány Ferenc által vezetett Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkáraként az Országgyűlésben beszélt arról, hogy Magyarországon két probléma van a sportlétesítményekkel, az egyik az, hogy nincsenek, a másik pedig az, hogy a meglévők nagyon leromlott állapotban vannak.
Akkor még problémának érezte azt is, hogy nincs UEFA-licences stadion. – Elképzeléseink szerint nagyon fontos, hogy 3-4-5 ilyen stadionnal rendelkezzen Magyarország, ezzel ki tudjuk szolgálni a futball számára fontos létesítményeket – mondta szó szerint a felszólalásában. Külön kiemelte a 2500 fő alatti településeket, ahol a fejlesztés elsősorban szintén a futballpályákhoz kötődne, amit akkor a tárca – megfogalmazása szerint – kiemelten támogatni kíván. Korábban Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője úgy kommentálta mindezt: „Ebből az ígéretből sem lett semmi ”
Mesterházy egyébként az akkori felszólalásában hosszan kifejtett egy több pillérből álló fejlesztési programot, amiről már akkor azt mondta, hogy 15–20 évre tekint előre. A 2004 és 2006 közötti időszakban csaknem 54 milliárdos költséggel számoltak, amit a költségvetésből, önkormányzati beruházásokból és a szocialisták által kedvelt, PPP-konstrukciókból finanszíroztak volna.
A PPP kifejezés azt takarja, amikor az állam valamely beruházás megvalósításáért összefog a magánszférával. Orbán Viktor miniszterelnök 2010 októberében jelentette be, hogy a kabinet felfüggesztette azokat a PPP-s fejlesztéseket, amelyek kivitelezéséhez eddig nem kezdtek hozzá, s e beruházásokat más formában kívánja megvalósítani. – E megállapodások kudarcot vallottak – fogalmazott akkor a kormányfő. Az új kormány felülvizsgálta a 2002 és 2010 közötti időszakban előszeretettel használt konstrukcióban megkötött szerződéseket. Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek 2011 végén, a vizsgálatok befejezése után beszélt arról, hogy e szerződések szinte kivétel nélkül hátrányt okoztak az államnak, de előnyös helyzetbe juttatták a magáncégeket. Elmondta, Magyar Bálint korábbi miniszter tömegével készített elő efféle megállapodásokat a felsőoktatás területén, miként a sportminisztérium is előszeretettel folyamodott a PPP módszeréhez. A konstrukció egy volt a balliberális kampányfogások sorában: az MSZP–SZDSZ-kabinetek úgy tudtak hatalmas építkezésekbe fogni, hogy a költségét nem kellett akkor, egy összegben kifizetniük, az átadási ceremóniákon viszont miniszterek és pártprominensek vágták át a nemzetiszínű szalagot – fejtette ki akkor.
Részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
