Tátrai fejében született meg a telekcsere?

A nemzeti vagyonkezelő egykori igazgatója szerint Tátrai Miklós volt a sukorói ingatlancsere ötletgazdája.

NT
2013. 10. 16. 17:45
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Váry András, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori igazgatója szerint Tátrai Miklós, a szervezet vezérigazgatója kérte azt, hogy a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházáshoz szükséges állami földek értékesítését ingatlancserével oldják meg.

Váry András – akit ebben az ügyben korábban még gyanúsítottként hallgattak ki – a Szolnoki Törvényszéken szerdán a Sukoró-ügyként ismert büntetőper tanújaként elmondta: 2008 áprilisában a Pénzügyminisztériumban dolgozó ismerősétől értesült arról, hogy egy külföldi befektető állami ingatlanok iránt érdeklődik. Telefonos egyeztetés után egy „indulás előtti megbeszélésen” találkozott a befektető jogi képviselőivel, és ismertette előttük, milyen lehetőségek vannak az állami ingatlanok megvásárlására. Szavai szerint ezen a találkozón hangzott el a jogi képviselőktől az a kijelentés, hogy az ingatlanszerzésnél el szeretnék kerülni a versenyeztetést a konkurencia miatt.

A sikeres üzlet létrejötte esetén az amerikai-izraeli befektetők kaszinóvárost építettek volna a Velencei-tó partján. A kiemelt kormányzati beruházásként kezelt projekt kapcsán a külföldi üzletembereket 2008 májusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyesen fogadta a Parlamentben, a találkozón Bajnai Gordon is részt vett, akit az ügyben már két alkalommal is meghallgattak tanúként. Még 2010-ben azt állította, hogy nem emlékszik a részletekre, valamint azt sem tudta felidézni az ügyészségi nyomozóknak, hogy a magyar kormányt kik képviselték a befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésen. A második, egy órán keresztül tartó meghallgatásra 2013. október 11-én került sor a Szolnoki Törvényszéken. Itt Bajnai megismételte 2010-es kijelentését, miszerint nem emlékszik a részletekre, ugyanakkor azt elismerte, hogy részt vett a 2008-as miniszterelnöki egyeztetésen, ahol Gyurcsány fogadta az amerikai-izraeli befektetőket. A tárgyalást követően az Együtt–PM Szövetség vezére elmenekült a helyszínről.

A tanú vallomása szerint ezen a megbeszélésen arról is szó esett, hogy a befektetőnek van olyan ingatlanja, amelyről úgy tudják, országos közút építéséhez szüksége lehet rá az államnak. Ez lehetett az oka, hogy az ingatlancserét kezdeményezték – jelentette ki. A tanácsvezető bíró kérdésére, honnan tudhatta ezt a befektető, Váry András azt válaszolta, „nem tudom, nem tőlem”.

Kitért arra is, hogy a Tátrai Miklósnál, majd Markó Andrea pénzügyminisztériumi államtitkárnál volt az ügyben megbeszéléseken, és ezeken Joav Blum izraeli-magyar üzletember is jelen volt. Ezután – bevonva más szakterületeket – kezdték el vizsgálni az ingatlancsere jogi lehetőségét, és kiderült, hogy az ügyletnek nincsenek kizáró okai, mondta.

Váry András a továbbiakban elmondta: a szokásos egyeztetések után elkészült a vagyongazdálkodási tanácsnak szóló előterjesztés, és ebbe az anyagba az ingatlancsere Tátrai Miklós döntése nyomán került be, hogy a kaszinóberuházás befektetői földterülethez jussanak.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja az elsőrendű vádlott Tátrai Miklóst, a másodrendű vádlott Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, a harmadrendű vádlott Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt. Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – a tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést a külföldi befektetői csoportot képviselő Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.