Tátrai fejében született meg a telekcsere?

A nemzeti vagyonkezelő egykori igazgatója szerint Tátrai Miklós volt a sukorói ingatlancsere ötletgazdája.

Váry András, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori igazgatója szerint Tátrai Miklós, a szervezet vezérigazgatója kérte azt, hogy a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházáshoz szükséges állami földek értékesítését ingatlancserével oldják meg.

Váry András – akit ebben az ügyben korábban még gyanúsítottként hallgattak ki – a Szolnoki Törvényszéken szerdán a Sukoró-ügyként ismert büntetőper tanújaként elmondta: 2008 áprilisában a Pénzügyminisztériumban dolgozó ismerősétől értesült arról, hogy egy külföldi befektető állami ingatlanok iránt érdeklődik. Telefonos egyeztetés után egy „indulás előtti megbeszélésen” találkozott a befektető jogi képviselőivel, és ismertette előttük, milyen lehetőségek vannak az állami ingatlanok megvásárlására. Szavai szerint ezen a találkozón hangzott el a jogi képviselőktől az a kijelentés, hogy az ingatlanszerzésnél el szeretnék kerülni a versenyeztetést a konkurencia miatt.

A sikeres üzlet létrejötte esetén az amerikai-izraeli befektetők kaszinóvárost építettek volna a Velencei-tó partján. A kiemelt kormányzati beruházásként kezelt projekt kapcsán a külföldi üzletembereket 2008 májusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyesen fogadta a Parlamentben, a találkozón Bajnai Gordon is részt vett, akit az ügyben már két alkalommal is meghallgattak tanúként. Még 2010-ben azt állította, hogy nem emlékszik a részletekre, valamint azt sem tudta felidézni az ügyészségi nyomozóknak, hogy a magyar kormányt kik képviselték a befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésen. A második, egy órán keresztül tartó meghallgatásra 2013. október 11-én került sor a Szolnoki Törvényszéken. Itt Bajnai megismételte 2010-es kijelentését, miszerint nem emlékszik a részletekre, ugyanakkor azt elismerte, hogy részt vett a 2008-as miniszterelnöki egyeztetésen, ahol Gyurcsány fogadta az amerikai-izraeli befektetőket. A tárgyalást követően az Együtt–PM Szövetség vezére elmenekült a helyszínről.

A tanú vallomása szerint ezen a megbeszélésen arról is szó esett, hogy a befektetőnek van olyan ingatlanja, amelyről úgy tudják, országos közút építéséhez szüksége lehet rá az államnak. Ez lehetett az oka, hogy az ingatlancserét kezdeményezték – jelentette ki. A tanácsvezető bíró kérdésére, honnan tudhatta ezt a befektető, Váry András azt válaszolta, „nem tudom, nem tőlem”.

Kitért arra is, hogy a Tátrai Miklósnál, majd Markó Andrea pénzügyminisztériumi államtitkárnál volt az ügyben megbeszéléseken, és ezeken Joav Blum izraeli-magyar üzletember is jelen volt. Ezután – bevonva más szakterületeket – kezdték el vizsgálni az ingatlancsere jogi lehetőségét, és kiderült, hogy az ügyletnek nincsenek kizáró okai, mondta.

Váry András a továbbiakban elmondta: a szokásos egyeztetések után elkészült a vagyongazdálkodási tanácsnak szóló előterjesztés, és ebbe az anyagba az ingatlancsere Tátrai Miklós döntése nyomán került be, hogy a kaszinóberuházás befektetői földterülethez jussanak.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja az elsőrendű vádlott Tátrai Miklóst, a másodrendű vádlott Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, a harmadrendű vádlott Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt. Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – a tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést a külföldi befektetői csoportot képviselő Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.