Az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ légi irányító központja, az úgynevezett Szikla falán elhelyezett dombormű előtt Navracsics Tibor úgy fogalmazott: 1944-ben a Szent Korona-eszme is menedéket keresett Veszprémben, amely lehetővé tette több évszázadon keresztül, hogy a közép-európai nemzetek békében éljenek egymással, azt az eszmét, ami a XX. században, az I. világháború végén halálos sebet kapott.
„Annak az I. világháborúnak a végén, ami gyilkos gyümölcsöket hozott: a bolsevik és nemzeti szocialista diktatúrát, annak a háborúnak a végén, ami totális, embertelen politikai rendszereket hívott életre. Olyan rendszereket, amelyek saját polgárai ellen fordultak, osztályalapon, ahogyan azt a bolsevikok tették, vagy faji alapon, mint tették azt a nácik” – mondta Navracsics Tibor. Gondolatmenete szerint 1944 novemberében Magyarországon ez a két diktatúra vívott élet-halál harcot egymással..
Navracsics Tibor érdekesnek nevezte, hogy azok a magyarok, akik „csak” emléktárgyként tekintenek a Szent Koronára és a Nemzeti Múzeumba „tették”, és azok is, akik a magyar államiság, a demokrácia és a szuverenitás egyik alapvető szimbólumának tartják, minden vita ellenére is egyetértenek abban: a Szent Korona nélkül a magyar nemzet, a magyar öntudata nem lehet erős.
A miniszter úgy fogalmazott: a Szent Korona nemzeti létünk, nemzeti önazonosságunk tartóoszlopa; sőt nemcsak mi, magyarok mondhatjuk el ezt a Szent Koronáról, hanem a közép-kelet-európai nemzetek is, hiszen Pozsonyban, Szlovákiában számos, a Szent Koronára utaló jellel találkozhatunk.
A Keresztény Katonák Szövetsége és a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány a közös megemlékezést annak kapcsán tartották, hogy 1944-ben a koronaőrök Veszprémbe menekítették a Szent Koronát, és november 6-tól egy hónapig a Sziklában őrizték; ennek emlékére 2010-ben avatták fel Lugossy László szobrászművész alkotását a Szikla falán. Az ünnepségen felsorolták a Szent Korona-menekítő koronaőrök neveit is.
