Az Együtt–PM Szövetség vezetője Nagy-Britanniában élő magyaroknak tartott politikai fórumot, kijelentette: a veszteség mértékét illusztrálja az is, hogy ha e munkavállalók mindegyike csak a minimálbért keresné meg Magyarországon, az havi 30-50 milliárd forint költségvetési többletbevételt jelentene.
A volt kormányfő szerint ha az elmúlt néhány évben külföldre távozott magyarok száma a felső becsléseknek felel meg, akkor „két 1956-nyi ember hagyta el az országot”. Ezért számít nemzeti sorskérdésnek külföldön dolgozó magyarokkal való foglalkozás, és úgy tűnik, mintha erről a magyar politika, az országért felelős erők nem vennének tudomást – tette hozzá. A politikus szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy „ennek az újkori emigrációnak a nagyon nagy része” a létbizonytalanság, a munkahelyek hiánya, a megélhetési problémák elől ment el Magyarországról.
Kiss Dávid, a Nézőpont elemzője már korábban rámutatott több bejegyzésében, hogy az ellenzék sulykolásával szemben nem sajátosan magyar jelenségről van szó: a Kelet-Közép Európai régió minden országa küzd a külföldi munkavállalás okozta problémákkal. Ráadásul az sem igaz, hogy ezért kizárólag a jelenlegi kormányt terhelné a felelősség, hiszen Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint 2012-ben az Ausztriába távozók 55 százaléka tért haza egy éven belül, Németországból pedig 36 százalékuk. Az utóbbi évek kiugrónak vélt kivándorlási számai pedig egybeesnek a német és osztrák munkaerő-piaci nyitás időpontjával.
Bauer Béla, a Századvég elemzője pedig azt emelte ki egy konferencián, hogy Magyarországról jóval kevesebben tanulnak külföldön, mint a környező országokból. Közölte, a magyar egyetemisták 2,7 százaléka tanul rövidebb-hosszabb ideig külföldön, ez az arány Hollandiában 5,2 százalék, és az uniós átlag is nagyjából 5 százalék.
Bajnai Gordon szerint Magyarország történelmi tévútra tévedt, és mára a rendszerváltás után kitűzött fő célok - a demokrácia, a piacgazdaság, a szolidaritás és a Nyugathoz tartozás – mindegyike kérdőjelessé vált. A piacgazdaság például teljes mértékben megkérdőjeleződött Magyarországon, a szolidaritást pedig „szétverték”, például az egykulcsos adórendszerrel, amellyel a legjobban kereső 14 százalék nyer, azok pedig, akik a minimálbértől a magasan az átlagbér feletti szintig tartó jövedelmi sávokba tartoznak, veszítettek – fogalmazott az Együtt–PM vezetője. Bajnai kijelentette: a legnagyobb kockázat az, hogy Magyarország ma tartósan leszakadó pályán van, mivel kevesebb a beruházás a gazdaságban, mint az éves amortizáció, vagyis még a jelenlegi termelőképességet sem lehet fenntartani. Ez a következő években törvényszerűen a magyar gazdaság zsugorodásához fog vezetni, ha nem következik be fordulat – mondta.
