Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a magyar fiatalok, akik Nagy-Britanniában tanulnak tovább – felvételi arányukat tekintve – magasan kiemelkednek az európai átlagból. Az oda jelentkező fiatalok 60 százalékát veszik fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, míg ez az arány a lengyel diákoknál 40 százalék, ami megfelel az uniós átlagnak.
Megjegyezte, valószínű, hogy ez a jó eredmény a magyar oktatási rendszernek is köszönhető. Elmondta, azok a fiatalok, akik külföldre mennek – az eddigi adatok szerint – jóval nagyobb arányban térnek vissza, mint a többi európai ország fiataljai, sőt a – hagyományos helyszínként – Bécsben tanuló fiatalok még ennél is nagyobb arányban.
Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyi főosztályvezetője arról beszélt, hogy a most elkészült – és az interneten is elérhető – „Hozd haza a tudásod, itthon építsd a jövőd!” – a Magyar Ifjúság 2020 elnevezésű dokumentumon hat munkacsoport, 125 szakember dolgozott három hónapig. A munkacsoportokban 43 százalék volt a kormányzati szereplő, a többiek civilek, köztük ernyőszervezetek képviselői. Elmondta, folytatják a munkát, jobban bevonva a fogyatékkal élő, valamint a hátrányos helyzetű fiatalokat képviselő szervezeteket.
„A bábuk úgy vannak felrakva a sakktáblára, hogy Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki" – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott megbeszélésen. A politikus ennek tulajdonítja azt a folyamatot is, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Nekik „fogadóállomásokat" kell kiépíteni, jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük. Szerinte ugyanígy fel fognak értékelődni a közép-európai egyetemek, és „ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak".
