Szeretnék elérni, hogy a magyar fiatalok olyan stabil értékrenddel menjenek külföldre, hogy aztán az ott megszerzett tudást, tapasztalatot hazahozzák, és Magyarországon építsék a jövőjüket – tette hozzá.
Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a bemutatott dokumentumra utalva azt mondta, céljuk az volt, hogy 2020-ig jövőképet, „iránytűt” adjanak a magyar ifjúságnak.
Az uniós csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, ennek ellenére korántsem beszélhetünk új magyar exodusról, hiába sugallja ezt a közbeszéd és a média – áll a Tárki jelentésében. A balliberális sajtó és az ellenzék ugyanakkor nem tágít és világégést vizionál.
Minden második fiatal vállalna munkát külföldön, ám többségük – tíz fiatalból kilenc – haza is térne, és hosszú távon Magyarországon szeretne élni – derült ki a pénteken Budapesten közzétett Magyar Ifjúság 2012 reprezentatív kutatásból.
Arról beszélt, hogy eddig több mint harminc, az ifjúsággal kapcsolatos intézkedése volt a kormányzatnak, amelyek közvetve vagy közvetlenül a fiatalok itthoni boldogulását szolgálják. „Ha a magyar fiatalok úgy érzik, hogy az egzisztenciájuk itthon nem elég jó, akkor az a dolgunk, hogy jó egzisztenciát teremtsünk, (...) ha úgy érzik, hogy azért nem vállalnak gyerekeket, mert anyagi nehézségekkel küzdenek, akkor a kormányzatnak az a feladata”, hogy javítson az anyagi helyzetükön – fogalmazott, példaként a rezsicsökkentést említve.
Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalok az elmúlt ezer évben alapvetően külföldön tanultak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a rendszerváltás előtti generációk nem tapasztalhatták meg, milyen külföldön tanulni, ismereteket szerezni.
A kutató azt mondta, Magyarországról jóval kevesebben tanulnak külföldön, mint a környező országokból. Közölte, a magyar egyetemisták 2,7 százaléka tanul rövidebb-hosszabb ideig külföldön, ez az arány Hollandiában 5,2 százalék, és az uniós átlag is nagyjából 5 százalék.
Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a magyar fiatalok, akik Nagy-Britanniában tanulnak tovább – felvételi arányukat tekintve – magasan kiemelkednek az európai átlagból. Az oda jelentkező fiatalok 60 százalékát veszik fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, míg ez az arány a lengyel diákoknál 40 százalék, ami megfelel az uniós átlagnak.
Megjegyezte, valószínű, hogy ez a jó eredmény a magyar oktatási rendszernek is köszönhető. Elmondta, azok a fiatalok, akik külföldre mennek – az eddigi adatok szerint – jóval nagyobb arányban térnek vissza, mint a többi európai ország fiataljai, sőt a – hagyományos helyszínként – Bécsben tanuló fiatalok még ennél is nagyobb arányban.
Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyi főosztályvezetője arról beszélt, hogy a most elkészült – és az interneten is elérhető – „Hozd haza a tudásod, itthon építsd a jövőd!” – a Magyar Ifjúság 2020 elnevezésű dokumentumon hat munkacsoport, 125 szakember dolgozott három hónapig. A munkacsoportokban 43 százalék volt a kormányzati szereplő, a többiek civilek, köztük ernyőszervezetek képviselői. Elmondta, folytatják a munkát, jobban bevonva a fogyatékkal élő, valamint a hátrányos helyzetű fiatalokat képviselő szervezeteket.
„A bábuk úgy vannak felrakva a sakktáblára, hogy Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki" – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott megbeszélésen. A politikus ennek tulajdonítja azt a folyamatot is, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Nekik „fogadóállomásokat" kell kiépíteni, jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük. Szerinte ugyanígy fel fognak értékelődni a közép-európai egyetemek, és „ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak".
