A koppenhágai csúcstalálkozók záró sajtótájékoztatóján Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyaránt az Oroszország jelentette fenyegetést helyezte a középpontba – írja a The Guardian brit napilap.

A két vezető szerint Oroszország fokozódó provokációi ellen csak az egységes európai fellépés jelenthet megoldást.
Mindenki számára világos, hogy Oroszország nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára fenyegetést jelent
– szögezte le Frederiksen.
Oroszország próbára tesz minket, és most minden eddiginél jobban össze kell tartanunk
– tette hozzá, megemlítve a közelmúlt légtérsértéseit, valamint a hibrid támadások és a kiberműveletek növekvő számát.
Fegyveres támogatást és további szankciókat kell nyújtani Ukrajnának Oroszországgal szemben
– hangsúlyozta. Véleménye szerint „minden euró vagy dollár, amit Ukrajnának küldünk, közvetlen befektetés az európai biztonságba”.
Európát olyan erőssé kell tennünk, hogy a háború ellenünk többé ne legyen opció
– emelte ki a dán kormányfő.
Zelenszkij szerint „ami most a legfontosabb az európai biztonság szempontjából, az a politikai akarat” a késlekedés nélküli cselekvésre.
Világosan látjuk, hogy csak a közös fellépés és az összefogás garantálhatja a valódi biztonságot. Egyetlen ország sem maradhat egyedül ezzel a fenyegetéssel szemben
– mondta az ukrán elnök. Zelenszkij arra is felhívta a figyelmet, hogy minden Oroszországgal való kapcsolat veszélyt jelenthet, ezért minél kevesebb kötelék fűz egy országot Moszkvához, annál biztonságosabb lesz.
A sajtótájékoztatón szóba került Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése is.
Nem fogom hagyni, hogy egy ország, és biztosan nem fogom hagyni, hogy Orbán Viktor döntéseket hozzon az egész Európa jövőjéről. Tehát nem tudom, mi az a középutas megoldás, de ha a középutas megoldás azt jelenti, hogy nem tesszük meg azt, ami a legjobb Európának, akkor nem hiszem, hogy a középutas megoldás jó ötlet lenne
– fogalmazott meg alig burkolt fenyegetést Magyarországnak a dán kormányfő.
Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna központi szerepet kíván vállalni az európai drónfalprojektben. Bizonytalan volt ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy kaphat-e amerikai nagy hatótávolságú rakétákat a háborúban álló ország, szerinte ez majd a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után fog eldőlni.
Amikor az oroszországi energetikai infrastruktúra elleni támadásokról kérdezték, azzal védekezett, hogy Ukrajna csupán válaszlépésként mért csapásokat orosz célpontokra.
A jóvátételi hitelek kérdésében Frederiksen elismerte, hogy számos technikai és jogi kérdés vár még tisztázásra, de hangsúlyozta, hogy végső soron politikai döntésre lesz szükség.
Tudom, hogy a belga kormány nagyon nehéznek találja ezt, de remélem és hiszem, hogy olyan megoldást találunk majd, amely mind a huszonhét ország támogatását elnyeri
– mondta a miniszterelnök.