Váratlan dolog történt P. Tamás perében

A Prisztás-gyilkosság egyik vádlottja korábban visszavonta a vallomását, pénteken viszont beszélni kezdett.

Nem sokkal később a Ladik utcai önkormányzati épület előtt az autójába beszálló Prisztást egy kerékpáros lelőtte, majd elmenekült. F. Ferenc ugyancsak az autónál állt, de állítása szerint nem látta az elkövetőt, amikor a lövést leadta, csak akkor, amikor már 30-40 méterre járt. Vallomásában azt is mondta, szerinte H. István nem lehet a gyilkos, mert nem egyezik a testalkata a biciklin látott emberével, és soha nem is látta őt.

F. Ferenc, miközben felolvasta vallomását, többször is könnyeivel küzdött, amikor Prisztás haláláról és az őt ért fenyegetésekről beszélt. A vallomás után a bíró, az ügyész, a védők és a vádlottak is kérdezhették F. Ferencet. P. Tamás számos kérdést tett fel F. Ferencnek, megpróbálva azokkal a vallomás „életszerűtlenségére” rámutatni, végül a bíró arra hívta fel a figyelmét, hogy a tárgyalást ő vezeti, nem pedig a vádlott.

F. Ferenc közölte, soha nem állította azt, hogy P. Tamás részt vett volna a bűncselekményben, az korábban csak egy rövid időre merült fel benne, és P. Tamás kérdésére úgy fogalmazott, „nagyon tiszta a lelkiismerete” az ügyben.

F. Ferenc vallomásával kapcsolatban P. Tamás megerősítette korábbi állítását, ami szerint ő soha nem kérte F. Ferencet arra, hogy szervezzen találkozót Prisztással.

A tárgyalás délután az ügyészi vádbeszéddel folytatódott, ebben egyebek mellett az is elhangzott, hogy P. Tamás korábbi neve H. Tamás volt, már két alkalommal büntették, és összesen két és fél évet töltött fogvatartásban.

Az ügyész arról beszélt, hogy a bűncselekmény felderítését nagyban segítette a mobiltelefonok híváslistája, illetve a cellainformációk, és ezek között kiemelten F. Ferenc hibája: a gyilkosság előtt tévedésből először mobiltelefonon hívta fel P. Tamást, majd – miután a hívott feltehetőleg erre kérte – néhány perccel később egy nyilvános fülkéből.

Az ügyész szerint F. Ferenc tudatosan hamis személyleírást adott a gyilkosság végrehajtásával vádolt H. Istvánról, hogy tévútra vezesse a nyomozást. Arról is beszélt, hogy szerinte F. Ferenc azért fakad sírva, amikor Prisztás haláláról esik szó, mert bűntudata van abban, hogy a barátja megölésében vállalt szerepet.

Az ügyész fegyházbüntetést és közügyektől való eltiltást kért mindhárom vádlottra. Utalt arra, hogy a bűncselekmény büntetési tétele az akkori jogszabályok szerint 10-től 15 évig terjedhet.

P. Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, 2012 júliusában elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással (amelyben meghalt a sajtóban rendőrségi informátorként is emlegetett Boros József Károly), továbbá Seres Zoltánnak és testőrének 1999-es tahitótfalui meggyilkolásával is.

A Prisztás-ügy büntetőperében az ügyészség nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja P. Tamást felbujtóként.

P. Tamás és társainak büntetőpere továbbra is rendkívüli biztonsági intézkedések mellett folyik, a teremben – váltásban – folyamatosan a Terrorelhárítási Központ tíz maszkos, géppisztollyal felfegyverzett munkatársa vigyázta a vádlottakat.